A nyugati országokból indult fast fashion óriások létezése számos problémát vet fel, a környezetszennyező működéstől a mérhetetlen szemétgyártáson át a modern kori rabszolgaságot éltető, kizsákmányoló beszállítók sokaságáig. Egy pillanatra sem elvitatva a jogot, hogy e kétes címeket viseljék, mégis elgondolkodtató a hír miszerint India legnagyobb magánvállalata, a Tata Group is épp ilyan fast fashion márkát készül robbantani, tovább feszítve a tömegtermelés határait és hatásait. Ez pedig bárhonnan is nézzük, nem fogja javítani sem az indiai gyárakra jellemző munkakörülményeket, sem pedig a dolgozók esélyét az emberhez méltó életre. Sőt.
Indiai munkások egy kalkuttai jutafeldolgozó gyárban (Fotó: Frédéric Soltan/Corbis via Getty Images)
A Tata Groupnak jó egy évtizede volt rá, hogy kitapasztalja, hogyan lehet tökéletes hatékonysággal működtetni fast fashion gyártásra szakosodott gyárakat. Leányvállalata, a Trent volt ugyanis az, ami mostanáig a Zarát is tulajdonló Inditexnek készítette a ruhákat és kiegészítőket, és ami az indiai Zara üzleteket is működtette.
Most pedig úgy döntöttek, ideje teljes mértékben a saját malmukra hajtani a vizet, így a hírek szerint a Westside és Zudio márkáikat teljesen az extrém fast fashion irányba rakják, vagyis olyan brandek lesznek, amik alig 12 nap alatt a tervezőasztaltól az üzletek polcaiig szállítják a divatárukat, fénysebesen lemásolva a kifutókon látottakat és reagálva minden apró trendecskére, ami csak felüti a fejét a világban.
A Tata Grouphoz tartozó Westside ruhamárka üzlete egy mumbai plázában (Fotó: Kanishka Sonthalia/Bloomberg via Getty Images
Az árakat rendkívül nyomottan akarják tartani, állítólag simán lemennek a Zara árainak felére, lépésük pedig pusztán az üzleti szempontok szerint valóban időszerű: az indiai középosztály aránya nő, a háztartások költése az előrejelzések szerint a következő évtizedben megnégyszereződik, szükség van hát az olcsó és divatos holmikra. A Tata Group ezért úgy döntött, beszáll a versenybe, hogy olyan divatipari nagyhatalommá váljon Ázsiában, mint a Zara a nyugati világban.
Ruhagyár a nyugat-bengáli Kolkatában (Fotó: Taylor Weidman/Bloomberg via Getty Images
A lépés azonban számos kényelmetlen kérdést vet fel, amelyek egy részére sajnos már most sejthető a válasz. A profitorientált jövőt vajon továbbra is saját honfitársaik nyomorából szeretnék felépíteni, vagy továbbtelepítik a gyártósort valamely másik országba? Mit fog kezdeni az ország a növekvő jólét termelte szeméttel és környezetszennyezéssel? Tervben van bármilyen intézkedés, hogy ezt a csodás bevételekkel kecsegtető jövőt valamilyen módon a fenntartható gazdálkodás elveivel összhangba hozzák?