A tojás egyrészt a világ keletkezésének jelképe. Ajándékként a szerelemre, a termékenységre is utal, s mágikus erejét még fokozza, hogy piros, hiszen ez a vérnek, az életnek a színe, sőt rontás ellen is jó. A kalács és a kenyér a bőség, a jólét, az élet szimbóluma, a sonka pedig a télen levágott disznó füstölt combjából kerül az asztalra.
Régen ezeket az ételeket a templomba vitték megszenteltetni, majd a szertartás után elfogyasztották. A maradékot azonban nem volt szabad kidobni, hanem a tűzbe vetették, hogy a halottaknak is jusson belőle. A nyúl később került a hagyományba. Mivel rendkívül szapora állat, szintén a termékenységet szimbolizálja csakúgy, mint a locsolás.