Január 1-3.
Az Újév Ünnepe (Shogatsu)
Az új év a legfontosabb nemzeti ünnep Japánban. Az éveket külön-külön tekintik, így minden január eleje valami új kezdete. Szilveszterkor hajdina-tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. anuár 1-je mindig ígéretes nap, a tradíció szerint az elkövetkezendő évet szimbolizálja, ezért stresszmentesen, boldogan próbálják átélni a napot. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni – a bejáratot és az autókat feldíszítik -, de dolgozni senkinek sem szabad. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak.
Január második hétfője
A felnőtté válás napja
Ezen a napon a fiatalok, akik betöltik 20. életévüket, felnőtté válnak. Japánban 20 éves kortól lehet szavazni, dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.
Február 3.
A tavasz kezdete (Setsubun)
Ez – bár nem hivatalos, mégis – nagyon fontos ünnep a japánok életében, a régi kínai (buddhista) naptárban ugyanis ezen a napon kezdődött az újév. Az ünnep lényege, hogy elüldözzék az óévből a gonoszságot, a betegséget és a rossz szerencsét, és üdvözöljék az újévben a boldogságot, egészséget és jó szerencsét. Ezt egy különös rituálé segítségével teszik, amit mame-makinak, azaz babdobálásnak neveznek. Általában az apákra jut az ördög szerepe – egy maszkot viselnek, miközben a család többi tagja „El a démonnal! Ide a jó szerencsét!” felkiáltással babszemekkel dobálja őt. Ha esetleg egyedül él valaki, akkor természetesen nem vet magára babot, hanem vagy megeszik annyi babszemet, ahány éves, vagy csatlakozik az egyik helyi ünnepléshez egy templomban. Itt hírességek dobálnak rizspogácsákat az emberek közé. Ha valaki elkap egy ilyet, az egész évben áldott lesz. Tokióban az egyik legnépszerűbb mame-maki-helyen 4-5 szumós dobálja minden évben a babot a tömegre. A nagytestű emberek különösen népszerűek, hisz már alkatukkal elijesztik a gonoszt.
Március 14.
Fehér nap
A Valentin nap ellentéte – ekkor a férfiak ajándékozzák meg a nőket, viszonzásképpen (a szokás természetesen új, alig pár évtizede létezik, ám annál népszerűbb). Az urak édességet vesznek, és mellé kisebb ajándékot, mint pl. zsebkendőt, sütit, cukorkát, gyűrűt. A japánokra jellemzően ezek mind „üzenetet” hordoznak: a zsebkendő azt jelenti: „nem szeretlek, ezzel töröld könnyeid.” A süti jelentése: „maradjunk barátok”, és ha egy lány cukorkát kap, az pedig diplomatikusan a férfi „foglaltságát” jelenti. A legtöbb japán lány mályvacukrot szeretni ilyenkor kapni – az ugyanis a szerelem biztos jele.
Július 7.
A két csillag ünnepe
A nevezett két, hatalmas, fényes csillag az Altair és Vega. Látszólagos helyük általában távol esik egymástól, ám ezen a napon nagyon közel látszanak. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggadják tele, remélve, hogy azok valóra válnak.
Július végi/augusztus eleji telihold környéke
(az ünnep ideje a kínai naptártól és a Hold mozgásától függ)
Az ősi lelkek ünnepe (Obon)
Buddhista ünnep – az elhunyt ősökre emlékeznek. A vallás szerint ekkor feltámadnak az ősök, és meglátogatják rokonaikat. Az emberek lampionokat tesznek a ház elé, hogy vezessék a szellemeket, ételáldozatokat mutatnak be a házi oltárok előtt vagy a templomokban, és különleges táncot (bon-odon) lejtenek. Az ünnep végén a lampionokat a folyóra teszik, hogy visszavezessék a lelkeket saját világukba. Ez a hét egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a japán emberek kivehetik szabadságukat.
November 15.
A „Schichigosan”
Az ünnep nevének jelentése: „hét-öt-három”. Ilyenkor a 3 és 7 éves lányok, illetve a 3 és 5 éves fiúk kimonóban (hagyományos japán díszöltözetben) a templomokba mennek, és jó egészségért imádkoznak. A páratlan számokat keleten szerencsés számoknak tartják.
