A guillotine, az orvos által a kivégzések eszközlésére javasolt és a nemzetgyűlés által is elfogadott szerkezet, mely Franciaországban és más országokban, igy Szászországban és a porosz Rajnai-tartományban jelenleg is használatban van. A gép szerkezete egyszerű. Két, felül vízszintesen fekvő fa által összekötött oszlopból áll, melyeknek rovátkáiban egy élesre fent kés (v. bárd) felhúzható és lebocsátható. Az elítéltet egy deszkára fektetik és erősen megkötik, fejét pedig egy kis bevágásba szorítják, úgy, hogy a leeső kés nyakát egyszerre és biztosan kettévágja. Hasonló kivégző gépet egyébiránt már a régi perzsák és más népek is ismertek. A középkorban Olaszországban említenek ilyen gépet (mannaia), mellyel rendesen csak nemes embereket végeztek ki; a XIII. sz.-ban Csehország, a XIV. sz.-ban Németország több helyén alkalmaztak ilyen gépet (Dolabra, Diele, Hobel). A XVII. sz.-ban Angliában és Skóciában kezdik használni a the gibbet, avagy: a maidnek elnevezett nyaktilót. Magában Franciaországban is ismerték; Richelieu Montmorency herceget nyaktilóval fejeztette le Toulouseban. E szerint G. József Ignác orvos (szül. Saintesben 1738., megh. 1814. márc. 16.) nem tekinthető a nyaktiló feltalálójának; ő mindössze a nemzetgyűlésben (1791. okt. 10.) egy olyan gép alkalmazását hozta indítványba, mellyel a kivégzéseket gyorsan, biztosan és kínzás nélkül lehessen végrehajtani. A gyűlés ezt az indítványt, ami az akkoriban uralkodó egyenlőségi szellemnek is megfelelt, elfogadta, de még nem határozta el a G. alkalmazását. Ez csak 1792 közepén történt, az új büntetőtörvény megvitatása alkalmából, amidőn a gyűlés többsége Lepelletier képviselő indítványára a lefejezés behozatalára szavazott. A nemsokára egybehívott törvényhozó testület Louis Antal metzi orvost (1723-92) bízta meg a megfelelő gép kiválogatásával, aki az Angliában használt guillotinra hívta fel a gyűlés figyelmét. Ezt a nyaktilót azután 1792. tavaszán a Greve-téren felállították és egy Pelletier nevü gyilkos kivégzésekor (április 25.) első ízben alkalmazták. Eleinte Louis orvosról Louisette-nek hívták (másként Petite-Louisonnak), nemsokára azonban a monarchisták gúnydalaikban guillotinnak kezdték nevezni az új gépet, mely azután Guillotine orvos nevéhez fűződött és ez halhatatlanná tette. Maga Guillotine egyébiránt csak Robespierre bukása következtében menekülhetett meg a rajta már kimondott halálos ítélet végrehajtása alól.
