Tíz évvel később Gauguin kereskedelmi hajóstisztjelölt lett, és első ízben utazott Rio de Janeiróba. Egy évvel később már második útját tette ide, majd világ körüli útra is indult. 1868-ban a haditengerészet szolgálatába lépett, de három évvel később otthagyta a tengerészetet, és egy tőzsdeügynökségnél kezdett dolgozni. Festői munkássága is ekkor kezdődött, méghozzá teljesen amatőrként. 1888-ban levágták a fülét. 1891-ben elhagyta Európát, s Óceániába, Tahitibe utazott. Két év itt tartózkodás után tért vissza ismét hazájába, de 1895-ben már ismét Tahitin volt. Két évvel később, egyik lánya halála után öngyilkosságot kísérelt meg. Tahitiből a Marquesas-szigetekre költözött, ahol összeütközésbe került a misszionáriusokkal és a csendőrökkel. 1903. május 8-án halt meg szívrohamban. Korai műveire még az impresszionisták hatottak, de később eltávolodott tőlük, és saját stílust alakított ki. Ő volt a szintetizmus irányzatának egyik alapítója. Művei közül leginkább a Tahitin készültek ismertek.
