Az athéni Akropolisz
Az Akropolisz ma is Athén szimbóluma, a láncszem, ami összeköti a fejlett ókori civilizációt a modernnel. Nincs olyan turista, vagy akár helybéli, aki ne zarándokolna el a szent sziklához, hogy megcsodálja szépségét és nagyszerűségét. A szó „akropolisz” (fellegvár) egy ókori görög város megerősített felső részére utal. Ezek a városok általában egy magas hegy oltalmába épültek, és ez alól Athén sem kivétel. Az athéni Akropolisz már a csiszolt kőkorszakban létezett település.
A hegyet lakóhelyként és ünnepek helyeként is használták.
Az Akropolisz mellett található a világ legrégibb ismert színháza. Tudósok szerint akár 17000 néző is helyet foglalhatott benne. A Dionüszosz Színház mellé Tiberius Claudius Atticus Herodes felesége halála után 161-ben építette a Herodeiont. Maga az Akropolisz több templom együttese. A legimpozánsabb közülük a Parthenon, amit Pallasz Athéné tiszteletére emeltek. Sajnos belülről nem lehet megcsodálni, mert 1983 óta restaurálják. A templomban állt Pheidias Athénéről készült elefántcsontszobra, ami a világ hét csodájának egyike volt.
A Delphi Jósda
A mítosz szerint Zeusz elengedett két sast, egyiket keletről, másikat nyugatról, és a helyet, ahol a két sas találkozott, megjelölte a Szent Kővel. Így ez lett a Föld közepe – a világ köldöke. Ekkor született meg az antik kor legfontosabb jósdája – a Delphi Jósda. Aki a Jósdával akart konzultálni, adót fizetett. Ez feljogosította, hogy Apolló oltáránál áldozatot mutasson be (vadkan, kecske, bika), majd a szent forrásban megtisztulva, áthajolt a Föld köldöke felett, babérlevelet evett, belélegezte a szakadékból kiszivárgó illatokat, s ettől extázisba esve összefüggéstelen szavakat mondott. A pap ebből verseket komponált, míg az értelmező valamiféle jóslatot próbált kovácsolni belőle.
Olympia
Az első játékokat i.e. 776-ban tartották itt, s innentől fogva rendszeresen megrendezték. A játékok szent területéhez tartozott a több templom is, és a Kronion domb lábánál állt a 12 görög város kincse. Nyugatra volt a stadion, 45000 ülőhellyel, ide csak férfiak léphettek be. Az V. századtól fogva ez kiegészült Zeusz templomával, és egyéb kiszolgáló épületekkel. Később, a római időkben Néró is építtetett ide egy villát. I.sz. 393-ban az Olimpiai Játékoknak vége szakadt, Theodosius rendelete alapján. 1896-ban újraéledt a rendezvény, Coubertin bárónak köszönhetően. Ma egy nemzetközi Olimpiai Akadémia működik Olympia-ban, valamint található még egy múzeum is, ami természetesen a játékokkal foglalkozik.
Philippi
Kelet-Makedónia legfontosabb történelmi helye, számos szoborral a görög, a római és a korai keresztény korokból. Philippit a kereszténység egyik első központjává tette, amikor 50-ben Pál Apostol itt alapította meg Európa első keresztény templomát. A sors fintora, hogy ugyanitt zárták börtönbe is. A város híres három bazilikájáról és a nyolcszögű templomáról is.
Lindosz – Rodosz
Pindarosz egyik ódája szerint a sziget Heliosz, a nap istene és Rhoda nimfa egyesülésének eredménye. Fővárosában az i.e. 408-ban alapított ókori város az akropolisz helyén található és leginkább templomok, a stadion és a színház romjaiból áll. De a szigeten található ókori emlékek közül a leginkább kiemelkedő Lindosz. Az egyik legszebb akropoliszként emlegetett épületcsoport az Égei-tenger egyik mélykék vizű kis öble és az egész partot elborító fehér házak fölé magasodik. Kontrasztja az egyik legcsodásabb panorámát biztosítja Görögországban. Ahogy haladunk felfelé a lépcsőn Athene Lindia temploma felé, olyan látvány tárul elénk, amelyet valószínűleg soha nem felejtünk el.
Szounion
Az Athén közelében fekvő Szounion-fok mindig is a turisták egyik fő állomása volt a tengerre nyíló kilátással és 60 méteres magasságával. A csúcson Poszeidon temploma állt. A márványból készült épület pár oszlopa még mindig ott fehérlik – 2500 éve. Az egyik nem igazán klasszikus „látnivaló” természetesen Lord Byron szignója, ami valahol a márványban található. Az igazság azonban az, hogy már a római időkben is így akarták magukat az örökkévalóság számára megörökíteni az egyszerű halandók.
