nlc.hu
Szabadidő
Tolnai borút

Tolnai borút

Már a rómaiak idején is virágzó szõlõkultúra jellemezte Pannóniát. Tolna megye borkultúráját az itt letelepült németek fejlesztették tovább. A bortermelés jövedelmezõnek bizonyult, csapszékeiken Szent Györgytõl Szent Mihály napjáig maguk mérték ki a jó bort.




Az 1893-as első bortörvénytől, mely a Szekszárdi borvidéket Tolna megye teljes területében határozta meg, hosszú út vezetett 1998-ig, amikor a bortörvény kimondta a Tolnai borvidék megalakulását. A Tolnai borvidék három körzete, a tolnai, a völgységi és a tamási térség 30 települése szinte az egész megyét lefedi.

Ma a borvidéken 2000 hektár szőlőterületen nagyobb részben fehérszőlő-fajtákat (chardonnay, tramini, sauvignon blanc, olaszrizling) termesztenek, elsősorban a megye középső és északi részén. A kék szőlőt (oportó, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka) jóval kisebb területen, főként a déli részeken szüretelik.





A tolnai táj szépsége, a gondozott szőlőültetvények, a hagyományos pincesorok sok látogatót vonzanak a térségbe. A vidék borszerető vendégeit szívesen látják a páratlan látványosságnak számító györkönyi pincefalu, a kölesdi pincesor, a bölcskei pincehegy, a paksi, simontornyai, felsőnyéki, tamási, hőgyészi és völgységi pincék borosgazdái.





A megye középpontjában fekszik Kölesd, a Tolnai borvidék fellegvára. A községben álló Kismegyeházában, az egykori Mercy-kastély pincéjében kapott helyet a Tolnai Borok Háza, melynek gyűjteménye folyamatosan gyarapszik. A Tolnai Borút vendégváró települései önfeledt szórakozással, sok szép látnivalóval, kiváló borokkal és igazi hagyományos ételekkel lepik meg az arra járót. Barangoljunk végig a borúton!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top