Kamaszként emigrált az Egyesült Államokba, ahol végigjárta egy szokásos amerikai karrier valamennyi lépcsőfokát, amíg gyári segédmunkásból befutott filmrendező lett. A harmincas évek elején Európában dolgozott, itt készítette el tucatnyi egyéb film és musical mellett “Frakkban és klakkban” című nagysikerű alkotását. A harmincas évek második felében visszatért az Újvilágba. Későbbi filmjei olyan művészek karrierjét alapozták meg, mint Gene Kelly, Mario Lanza, Esther Williams és Doris Day. Művei – többnyire családtörténetek és derűs musicalek – a közönség körében rendre sikert arattak és legalább 400 millió dollárt hoztak a világhírű rendezőnek. Vagyonáról egyszer úgy nyilatkozott, hogy szívesen megvásárolná belőle Magyarországot és visszaadná neki “a szeretetet, a zenét és a szabadságot”. Karrierjének a később halálát is okozó Parkinson-kór vetett véget.
