Hollókő – a Világörökség része
A hollókői Ófalu házainak jelentős részében ma is laknak – akik itt élnek, kultúrát hordoznak, viseletük motívumaiban, tájnyelvük dallamában, észjárásuk és mozdulataik könnyedségében –, másokban múzeum, orvosi rendelő, posta, étterem, óvoda működik.
A meredek sziklaorom hajmeresztően keskeny taréján égbe szökő, kitűnő fekvésű hollókői vár egykoron kiváló lehetőséget nyújtott a környező vidék megfigyelésére. A várhegyet ma Magyarország legkisebb, mindössze 141 hektáros tájvédelmi körzete veszi körül. Hollókőtől északra a szlovák határ mentén található Ipolytarnóc. Itt találhatóak a húszmillió éves Ipolytarnóci ősmaradványok, cápafogak, megkövesedett fák, levéllenyomatok és ősállatok láblenyomatai.
Bükki Nemzeti Park
A Bükk-hegység több mint negyvenezer hektárnyi területét a maga háborítatlan erdeivel, víznyelőivel, barlangjaival, pompás sziklaoromzataival és gazdag állatvilágával együtt már negyedszázada nemzeti parkká nyilvánították. A Bükki Nemzeti Park területe a szigorúan védett részek kivételével szabadon látogatható. Hazánk legmagasabbra emelkedő karsztos tönkhegységét sajthoz vagy szivacshoz szokták hasonlítani a geológusok. Hetvenmillió éven át tenger hullámzott a mai Bükk fölött, volt hát idő arra, hogy a tengeri állatokból és mészvázaikból felépüljön a hegység nagy része, és mivel a mészkövet oldja a víz, lyukacsossá lett e tájon a felszín és a mély egyaránt.
 |
Nem véletlen hát, hogy a Bükkben több mint 850 ismert barlang található, közülük többől – az Istállóskői-, a Szeleta-, a Balla- és a Subalyuk-barlangból – őskori csontleletek, emberi eszközök kerültek elő. A hegység legnagyobb részét erdő borítják, közöttük olyan famatuzsálemekkel, mint az Őserdőnek nevezett bükkös sok száz éves faóriásai. A 400 és 600 méter közötti magasságban a gyertyános-tölgyes az uralkodó erdőtípus, a szurdokerdőkben pedig jó néhány jégkorszaki maradványfaj is tenyészik.
A Bükkben a mély szurdokvölgytől a magasba törő sziklafalig számos élőhely található – a sebes röptű kerecsensólyom vagy a mediterrán erdők ritkasága, a fekete gólya éppúgy lakója e tájnak, mint a ragadózó róka, a kecses mozgású vadmacska, vagy a csíkos malacai után csörtető vaddisznó. De jól érzik itt magukat a lipicai ménes fiatal csikói is, hiszen Csipkéskút karsztos-füves rétjén nyargalhatnak. A tájék számtalan szépséget tartogat a látogatók számára. Sok apró forrás segít szomjunkat oltani. A Bükk egyik különlegessége a szilvásváradi Fátyol-vízesés, ahol a Szalajka-patak 17 méter magas lépcsősoron hullik le, és esés közben fátyollá permeteződik szét.
Aggtelek Nem lehet megilletődés nélkül belépni az aggteleki Baradla-barlangba. A csodálatos szépségű barlangrendszer és a fölötte elterülő táj természeti és kulturális értékei 1985 óta az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik, 1995-ben pedig a Világörökség részévé nyilvánították. A barlangrendszert járva olykor alig hiszi, hogy amit lát, az nem emberi kéz műve. Az Acheron-patak partján pihen a cseppkő Teknősbéka, fölötte szétterjesztett szárnyával a Sast és a sokszínű Fácánt látja, majd ráismerünk az Oroszlánra, odébb meg a süveges Kozákra. Az 500 méter hosszú tóban visszatükröződik az óriási sziklaboltozat, végtelen csend vesz körül bennünket, míg a hangversenyterem meseszerű cseppkővilága rendszeresen ad otthont koncerteknek. A barlang legszínesebb része a Törpék birodalma.
 |
Mesés múzeum ez, a természet igazi mesterműve. Az Óriások terme méreteivel, látványával nyűgöz le – ez Európa egyik legnagyobb barlangterme. A Fátyol csipkefinom, a Krokodil felénk tátja a száját, a Tűpárnát finom csipketűkkel “tűzdelték” tele – és még hosszasan sorolhatnánk az emberi fantáziát meglódító több ezer éves cseppkő csodákat. A víz a széllel közösen a szabadban is formázza a köveket.
A Vörös-tó melletti Medve-sziklák közül jó néhányat szobrász sem formálhatott volna meg tökéletesebben. A barlang környékén, a tápláléklánc felső csúcsán a hiúz él, medve és farkas csak olykor-olykor jön erre vendégségbe. Az ivóvíz tisztaságú patakokban tenyészik a pisztráng és számos őshonos halfaj. A karsztvidék völgyeiben ősöreg falvak húzódnak meg, egyik-másik temploma még az Árpád-korban, a 9–10. században épült.
