Budai Vár
A Budai Vár elnevezés alatt a budapestiek nem csak egy várra vagy a Királyi Palotára gondolnak, hanem az azt körülölelő történelmi városnegyedre is, amely sok látnivalóval várja az ide látogatót. A legizgalmasabb Siklóval érkezni ide.
Királyi Palota
A Várhegy déli részét a Királyi Palota foglalja el. A híres középkori palotát a török elleni harcokban rombolták le, látszólag csak az erődfalakat hagyva meg mementóul. A területet a kialakuló új szintig feltöltötték, és a ma látható impozáns barokk palotát építették rá, amelyet a XIX. században a magyarok kezdeményezésére bővítettek mai formájára. A palota a II. világháború alatt teljesen kiégett. A palotának nincs egyetlen része sem, ahol hajdanvolt királyok fényűző lakosztályaiban gyönyörködhetnénk. Helyettük fontos kulturális intézmények és múzeumok foglalják el termeket.
A polgári várrész
A Várnegyed Budapest egyik legromantikusabb sétálóhelye. Középkori kisváros, hangulatos utcákkal, régi házakkal, gázlámpákkal és gyönyörű műemlékekkel. A Dísz térről indul a negyed fő utcája – a Tárnok utca – a mai központ, a Mátyás templom felé.
A Várnegyed különlegessége az 1827-ben alapított Ruszwurm cukrászda, melynek hangulatos kis termeiben még ma is a múlt századi, eredeti berendezés, és a régi receptek híres édességei várják a vendégeket.
A Mátyás-templom megszépítése után, a középkori halpiac helyén épült meg 1905-ben. Célja nemcsak a Várnegyed ünnepélyes lezárása, de a Pestről látható panoráma díszítése, ráadásul kilátóterasznak is kiváló.
Az esténként kivilágított bástyasor szemből, a pesti Duna-partról festői látványt nyújt. E városképet nem véletlenül vette fel az UNESCO 1988-ban a Világörökség listájára.
Nevét legfőbb mecénásáról, Mátyás királyról kapta, aki kétszer is nősült itt. A templom szinte egyidős a Királyi Palotával. Minden király és korszak változtatott, szépített rajta a török uralomig, akik 1541-ben elfoglalták Budát, és dzsámivá alakították a templomot, amelynek freskóit lemeszelték. A Mátyás templom végleges formáját a századfordulón nyerte el, amikor a sok apró hozzáépítést eltávolították, és a ma is látható neogótikus stílusban építették újjá.
A mendemondák szerint egykor boszorkányok tanyája volt a hegy, ma talán innen nyílik a legszebb kilátás a városra. A csúcsán épült Citadella teraszairól nemcsak az összképet élvezhetjük, de teleszkóppal a részletekbe is betekinthetünk. A Citadellát az 1848-49-es szabadságharc leverése után építették, a célból, hogy innen tartsák “megfigyelés” alatt a várost.
A város szinte minden pontjáról jól látható női alakot ábrázoló Szabadság szobrot 1947-ben állították fel, amely a náci uralom alóli felszabadulás emlékműve.
A hegy északi lejtője Tabán néven vált ismerté. A 30-as évek végéig ez a rész sűrűn lakott volt, egymást érték a földszintes házak, amelyek közül jó néhány vendéglőként, vagy kocsmaként működött.
1933-ban közegészségügyi okokból lebontották a tabáni házakat. A régi tabáni hangulatot őrzi a Szarvas ház.