Két part között

Lánchíd

Első volt a Dunán átívelő állandó hidak közül. Megszületését gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, akinek egy teljes hétig kellett várakoznia, hogy átjusson a folyó egyik partjáról a másikra édesapja temetésére. Ekkor született meg az a gondolat fejében, hogy állandó hidat kell építeni a városnak. A híd 1849-re készült el William Clark építész és névrokona, Adam Clark építésvezető közreműködésével.

Azóta méltán vált a város egyik jelképévé. Különlegesen szép látványt nyújt este kivilágítva. 1999-ben nagyszabású rendezvény keretében ünnepelte 150. születésnapját, amelyre felújították a díszkivilágítást.


Erzsébet híd





A híd Erzsébet királynéról kapta nevét. – A híd budai oldalánál a magyarok által igen kedvelt Erzsébet királynéra szobor emlékezik – Az eredeti eklektikus stílusban épült hidat 1945-ben a visszavonuló német csapatok robbantották fel; a híd olyan súlyosan megsérült, hogy helyreállítása túl költséges lett volna, ezért egy új hidat építettek a helyére, amelynek íve pontosan követi az eredeti ívét.


Szabadság híd





A hidat az 1896-ban rendezett nagyszabású ünnepségsorozat részeként adták át, amely a honfoglalás 1000. évfordulóját volt hivatott megünnepelni. A felépülő hidak között a sorban a harmadik volt. A híd eredeti neve Ferenc József volt. Maga Ferenc József császár verte be a legutolsó szöget. Ez a híd se kerülhette el sorsát, a II. világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.

Margit híd

A második állandó budapesti híd 1872 és 1876 között épült francia építész tervei alapján. Középső pilléréről nyílik egy leágazás a Margitszigetre, ez az egyetlen rész, ami megmaradt az eredeti szerkezetből.

Margitsziget

Budapest legszebb parkja a Margitsziget, amely a Duna közepén, a Margit és Árpád híd között fekszik. Eredetileg három különálló sziget volt itt, a Fürdő-, a Festő- és a Nyulak szigete. Ezeket vették körül közös betonozott parttal a XIX. századi folyószabályozások idején, kialakítva a sziget mai 2,5 kilométer hosszú méretét.

A szigeten már a római korban is laktak, a középkorban kolostorok választották védett nyugalmát, és a királyok használták vadászterületnek.





Nevét IV. Béla király lányáról, Margitról kapta, aki a tatárjárás után egy margitszigeti kolostorba vonult. A török uralom véget vetett a kis kolostorsziget virágzásának. Évszázados elhanyagoltság után az keltette új életre a szigetet, hogy 1900-ban megépült a Margit híd szárnyhídja, és a szigetet már nem csak csónakon lehetett megközelíteni.

Ma a csaknem 100 hektáros parkban az autóforgalom kizárásával biztosítják a nyugalmat. A park gyönyörű és nagyon változatos. Százesztendős gesztenyefákkal szegélyezett fasorok, angol-, japán- és francia kertrészletek váltják egymást.





Kolostorok fennmaradt romjai, régi víztorony és különféle sportpályák színezik a kínálatot. Itt van a város legnagyobb szabadtéri strandja, a Palatinus, és a legszebb szabadtéri színpad.

A sziget északi végén áll a patinás Grand Hotel Margitsziget, és mellette a modernebb Termál Hotel Margitsziget, amelynek fürdő és gyógyrészlege a szigeten található termál-kutak vizét hasznosítja nemzetközi hírű színvonalon különböző mozgásszervi betegségek kezelésére.