A néző nem is gondolná, hogy nem a bonyolult koreográfia, hanem a megfelelő beleélés okozta a legtöbb gondot az ifjú színésznőnek. „Nem vagyok túl agresszív típus, úgyhogy nehezen tudtam elképzelni, hogy odaugrom valakihez, és teljes erőből arcon rúgom – meséli Jennifer. – Aztán a felkészülés alatt egyik este belegondoltam, kire tudnék annyira haragudni, hogy olyan súlyosan bántalmazzam, mint az általam alakított figura a rosszfiúkat.
Lassan eszembe jutott, hogy lánykoromban a srácok hogyan törtek borsot az orrom alá, meg hogy néha egy-egy bunkó férfi hogyan vág elém a parkolóban. Mindjárt előjött belőlem az agresszió! Úgyhogy valahányszor verekedni kellett a forgatásom, felidéztem egy kellemetlen pillanatot, amit a hímneműek számlájára írhatok, és máris fúriává változtam.”
