A nagyravágyó 16 éves Bot 1971-ben mutatták be a színész-rendező-operatőr John Dereknek. Ahogy korábbi protezsáltjait, Ursula Andresst és Linda Evanst, Bot is világhírnévhez segítette az életművész John Derek. 1974-ben 48 évesen elvette az akkor 18 éves menyecskét. A lány első filmjében, az „Orca”-ban Bo pont annyi ideig látszott, amíg egy gyilkos bálna le nem harapta csodálatos lábait.
Következő filmjében, a „10″-ben többek között a Bolero zenéjére libbent tova a tengerparton, lassított felvételen, hiányos öltözékben és copfokkal. Bo 10-es sikerét egy sor, férje által rendezett kalandfilmmel tetézte, többek között a „Tarzan, a majomember”-rel, és az 1984-es „Bolero”-val. Hat éves szünet után újra visszatért a vászonra egy Derek/Derek koprodukcióban, a „Ghosts Can’t Do It”-ban, de ez nem sok sikert ért el. Azóta Bo Dereket ritkán láthattuk a vásznon, többek közt az olasz „Sognando La California”-ban 1991-ből, vagy az „American Woman of Desire”-ben 1994-ből.