Il Teatro comico

Mácsai Pál

Műve azonban az intimitásoknál mélyebbre mutat. Kora színházi újítójaként igyekezett a poros színházi iskola, a commedia dell’arte helyett az új stílust, a jellemvígjátékot elfogadtatni – nézőkkel és színészekkel egyaránt. A komédiaszínház ezt az igyekezetet ábrázolja, sugárzó humorral, a színészek esendősége iránti megértő szeretettel.
Nincs újítás nehézségek nélkül: a darabbéli társulatnak meg kell küzdenie az új követelményekkel. A színészek a jól bevált rögtönzés helyett szöveget magolnak, folyton próbálniuk kell, le kell mondaniuk kényelmes fogásaikról, újra kell fényezni poénjaikat, olykor be kell érniük kis szerepekkel, és többnyire korgó gyomorral hallgatják végig a direktor lázas fejtegetéseit színjátszásról, színpadi erkölcsről. Ugyanakkor öröm

A komédiaszínház – próbák

részt venni ebben a munkában, főként, ha előadásaikkal a közönséget is sikerül meghódítani.
Ez a híres vígjáték – mely egyben Goldoni ars poeticája – először kerül színre Magyarországon. A történet a Madách Kamara helyzetére rímel: a színház változik, új hangot keres.

Főbb szerepekben: Mácsai Pál, Kerekes Éva, Járó Zsuzsa eh., Debreczeny Csaba, Für Anikó, Für Kriszta, Crespo Rodrigo, Végvári Tamás, Dunai Tamás, Szűcs Gábor, Honti György, Máthé Zsolt eh.