Bruce Springsteen

1974-ben egy kritikus így írt: „látom a rock ’n’ roll jövőjét, a neve Bruce Springsteen”. Ezelőtt Springsteen több helyi bandában játszott – Castiles, Earth, Steel Mill és Dr. Zoom and the Sonic Boom – majd megmaradt a Bruce Springsteen Band-nél. A CBS kiadónál írt alá, akik a jövő Bob Dylanjét látták benne. Első albumából nem sokat adtak el, bár a kritikusok látták a benne rejlő tehetséget. 10 hónappal később egy szintén rosszul fogyó, de annál jobb albumot adott ki, amin olyan klasszikusok voltak, mint Rosalita vagy az Incident on 57th Street Zenészei nevüket E Street Bandre változtatták.

Ezt követően nagy koncertezésbe kezdtek, minek eredményeképp albumaik folyamatosan fogytak. Az 1975-ös Born to Runnak köszönhetően már a legjobbak között jegyezték, mind a rajongók, mind a kritikusok. Szerződésproblémák miatt következő albuma csak 1978-ban jelent meg, rajta a Badlands-szel. 30. születésnapja alkalmából dupla kazettán adta ki The river című albumát, majd 1982-ben egy sima magnóra rögzítették akusztikus anyagát, amit Nebraska néven adtak ki. 1984-ben eljött aztán a Born in the USA, ami több mint 12 millió példányban kelt el, az angol listán két és fél évig ott volt. Egy év múlva rá elvette Julianne Philipset, és közreműködött a We are the World dalban. Több újabb album jött, a turnékon azonban rajtakapták vokalistájával, emiatt felesége beadta a válókeresetet. 1989-ban rögzítette a Viva Las Vegast, ami szintén sikeres volt. 1992-ben két albumot adott ki, majd 1995-ben újabb akusztikus szólóalbumot vett fel. Idővel azonban eltűnt belőle az az energia, ami fiatal éveit jellemezte. 1998-ban 66 kiadatlan dalt jelentetett meg, amit a kritikusok is agyondicsértek, élete egyik legfontosabb lemeze lett. Legutoljára 2000-ben hallottunk tőle új dalt, a rendőri túlkapásról szóló American Skint.