Szabadidő

Kortárs tánc a Millenárison

Ad-e lehetõséget a gondolkodásra a halál utáni létezés teljes ismeretlensége? Miért feltételezi egyáltalán az ember a ”halál után” fogalmát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az elõadás.

Egy házban s egy kertben egy kisebb családnyi ember él. Ősszel napjaik egymás eszébe jutnak. Tudja mindenki maga, s a másik is, az okát, amiért egy nap majd költözniük kell. A halál szépen lassan beúszik a képbe és elvégzi munkáját…

Részlet az ismertetőből:
“A darab gondolati leírása előtt szeretném előrebocsátani, hogy a gondolatmenetem feltételezés. Nem meggyőződés, nem ítélet vagy bírálat, nem egy megoldás ajánlata. Nem a vallást propagáló, vagy ellene szóló állítás. Egy feltételezés, mely – jelen esetben – párhuzamokat és ellentmondásokat talált a Bibliával, mint egyfajta teremtéselmélettel, egyfajta törekvéssel a tökéletes életre, ennek megvalósíthatatlanságának okára, pozitív illetve negatív megítélés nélkül.

Ha feltételezzük, hogy testünk, szervezetünk elhasználódásának oka a szellemünkben keresendő, így feltételezhetjük azt is, hogy egy minden szempontból hibátlan szellem nem terheli a testet. Ennek megvalósításának lehetetlensége a személyben keresendő, vagy a kezdetektől öröklődik szülőről gyerekre, változik, alakul? S ha így visszajutunk az első szülőpárig, az ő első „hibájukat” örökítjük, alakítjuk tovább?”

Hiba volt-e a választás? A tudás választása. Az emberi létezés reális formáját választották-e? Vagy emberi szellemhez méltatlan cselekedet volt az embert ilyen választás elé állítani? Ha az utóbbi, akkor ebben a helyzetben viszont ki tökéletessége, illetve ki tökéletlensége feltételezhető? Ad-e lehetőséget a céltudatosságra, a gondolkodásra, a kommunikációra a halál utáni létezés teljes ismeretlensége? Vagy ez az egyetlen megélhető változat? Ez az információ-hiány jutalom, vagy lehetőség az ember alárendelésére, a kommunikáció megszüntetésére? Miért feltételezi egyáltalán az ember a ”halál után” fogalmát?

Az Ősz című darab bemutatója február 25-én, szerda este lesz a Millenárison.

A stáblista:

Koreográfia, tánc: Fóti Zsófi
Tánc: Szalontay Tünde, Halász Anna, Oldal István
Díszlet, látvány: Bartos András,
Animáció, Zene: Fóti Lázár
Fény: Bánki Gabriella
Művészeti vezető: Csaba Enikő

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top