Nyári fényben, napsütésben

Senkit nem tilt el a napozástól dr. Stehlich Gábor, a Mátyásföld Klinika bőrgyógyász főorvosa. Akinek nincsen kifejezetten olyan betegsége, amely miatt nem mehet a napra, és fényérzékenyítő gyógyszereket sem szed, az nyugodtan napozhat, miután megtette az elengedhetetlen óvintézkedéseket.
A napfény gyógyít, bizonyos fokig véd a fertőző betegségek ellen, hiszen elpusztítja a kórokozókat.

– Amellett, hogy roncsolja ezek sejtjeit, hatására a levegőben fertőtlenítő anyag, ózongáz keletkezik – mondja Stehlich doktor. – Ezért érdemes napoztatni a cipőnket és az ágyneműnket. A nap élettani szükséglet is, hiszen csak ennek hatására tud beépülni szervezetünkbe a csontok képzéséhez és épségben tartásához nélkülözhetetlen D-vitamin. Ha testünket nem éri elég napfény, e vitamin hiánybetegsége, az angolkór alakul ki. A napozás jó hatású belső szerveinkre. A meleg miatt a bőrben lévő erecskék kitágulnak, megkönnyítve a szív munkáját. A hőség fokozza az izzadást, a bőrön át felesleges salakanyagok távoznak a szervezetből, tehermentesítve a vesét. Kutatók azt is kimutatták, hogy az állandó sötétség, a nagyon kevés napsütés depresszió kialakulásához vezet, tehát a kedélyünkre is nagy hatást gyakorol a nap. A lesült, barna bőr sportos, egészséges külsőt kölcsönöz, de ennek megszerzésére mindig válasszuk az arany középutat.

– A legfontosabb, hogy soha ne menjünk napra úgy, hogy nem használunk napkrémeket. Ezek a készítmények ma már teljes körűen védenek az UVA és UVB sugárzás ellen. A kenekedést általában három-négy óránként kell ismételni. Kivétel ez alól az úgynevezett mikrotükrös napozó, amelyet általában elég naponta egyszer használni. Ha vízálló terméket választunk, néha akkor is ismételjük meg a krémezést. Bár a legtöbben csak akkor mennek el orvoshoz, ha betegnek érzik magunkat, nyugodtan keressünk fel bőrgyógyászt, hogy megtudjuk, számunkra melyik a legmegfelelőbb faktorú napozószer – tanácsolja Stehlich doktor. – A szőke és a vörös hajúak, világos bőrűek és szeműek sokkal gyorsabban, illetve nagyobb mértékben égnek le. Nekik és a gyerekeknek a legmagasabb faktorú naptej szükséges. További szabály, hogy délelőtt tíz és délután négy óra között ne süttessük magunkat a verőfényben. A félárnyékba húzódva is barnulunk, igaz, lassabban, de a fájdalmas leégéstől megmenekülünk.

A leégés tulajdonképpen a bőr gyulladása. Tünetei, a pirosodás, a viszkető, fájó érzés a napégés után két-három órával jelentkeznek. – Az égés fokától függően alakul ki bőrpír, olykor diónyi hólyagok – magyarázza a bőrgyógyász. – Kísérheti őket láz, fejfájás, súlyosabb esetben hidegrázás, ajaksömör. A sajgó bőrnek minden gyógyír, ami hűsít, nyugtat, csökkenti a gyulladást. A napozás utáni balzsamok kiválóan ápolnak. Soha ne használjunk viszont zsíros kenőcsöket, olajokat a lepirult bőrre, mert ezek csak fokozzák a fájdalmat.

Nemcsak az egyszeri, túlzott napozás okozhat kóros elváltozásokat a bőrön. Akik életük nagy részét szabad levegőn és napon töltik, azoknál alakulhat ki a tengerész-, illetve földművesbőr. A hámréteg elvékonyodik, sorvad, korán ráncosodik, egyenetlenül barnul. A többszöri leégés súlyosabb következménye a bőrrák. A tartós, nem szűrt napfényhatástól szemölcsszerű, száraz szarutúltengéssel fedett növedékek keletkezhetnek, amelyek később kisebesednek. A rákos elváltozások többsége az arcon, nyakon, dekoltázson, tehát a napfénynek leginkább kitett területeken jelentkeznek. A betegség soha sem azonnal a leégést követően alakul ki, hanem évtizedekkel az elszenvedett leégések után, amelyekre „emlékszik” a bőrünk.