Vasárnap este terepszemléztük a Hajógyári szigetet. A munkák haladnak, mindenütt dolgozó, fúró-faragó-csiszoló embereket láttunk. Nekem kicsit túl sok is volt a munkás, azt hittem, hogy
Elég jó lóbőrben volt az a kalandvár, ahol majd bújócskázni, paintballozni lehet, álltak a sátrak, és az emelvények. Egyszóval jobban muzsikálunk, mint Athén.
A legnagyobb harcot a szervezők – és a közönség is a természet erőivel vívják és fogják vívni, a por ellen nincs gyógyszer, hacsak nem a tradicionális beduin felszerelés. Itt-ott idén is műanyag úttal próbálják enyhíteni a helyzetet. Mindamellett azt javaslom, hogy aki a szigetre látogat, ne fehérben tegye, és extra adag mosóporral is lássa el háztartását.