Ennyi volt

Résztvevők
Az ebermassza a szigeten nagyon összetett volt. Kívülről nézve, mondjuk, egy harmadik kerületi nyugdíjas szemszögéből csupa huligán örjöngött, de ennél sokkal árnyaltabb volt a kép. Persze ott voltak az ilyen helyre „elvárható” arcok, hosszú hajú fiúk-lányok, feketében, olcsó bakancsban. De képviseltették magukat a hippik, vagyis neohippik, nekem úgy tűnt, elődeiknél tisztább tudattal, kevesebb elvvel és forradalmi attitűddel. A bő nadrágos, rasztás-trikós-tetkós cimbik is sok időt és pénzt költöttek el. De az újgazdagok közül is voltak páran, akik rájöttek, hogy ezt azért kár lenne kihagyni. Én úgy vettem le, hogy minden eddigiginél többen voltunk.

Koncertek
Megint kívülről nézve halkabb volt a sziget, még a vasúti hídról sem lehetett hallani semmit. Belülről nézve viszont fültépő volt. Minden sátor, stand, árus volume maxon hallatta a hangját, a neki tetsző zenét, még a pékek is nyomtak valamit. Ha ügyesen kifogtál egy helyet öt-hat különféle zenei irányzat képviselőben gyönyörködhettél egyszerre. Ez nem lett volna akkora baj, bár nekem majdnem torkomon akadt a falat egy hot dogosnál, de az igen, hogy a gépi zene a koncertekre sem volt tekintettel. A Hooligans alatt például egyik fülemben Csipa dalolt, a másikban pedig Will Smith húzta. Ezen esetleg lehetne változtatni. A technikáról pedig annyit, hogy minél távolabb kerültünk a nagyszínpadtól méretben és térben, annál gyatrább volt a hangzás. Lehet, hogy ez természetes, és megint én vagyok naiv.

Kaja
Más szót nem szívesen használnék „azokra”, mert a sziget konyhája láthatólag, érezhetőleg nem az ínyenc, de még csak nem is a megértő gyomor számára készült. És nem is kempinges árfekvéssel. Ettem én már sok helyen hamburgert, de hatszázért még sehol másutt. Meg kínai menüt ezerért. Ha azt gondolják ott a konyhán, hogy azért mert meg megittunk egy pohár sört, meg szeretjük a zenét, moslékot kell ennünk, vagy dögöljünk éhen, akkor tévednek. Na mindegy, a kalória miatt azért néhányszor haraptam valamit.

Hiába, mulatni fárasztó.

Legjobb koncert: Faithless
Legrosszabb koncert: Szűcs Judith
legjobb kaja: rablóhús
Legrosszabb kaja: pizza szelet valahol a nagyszínpadnál
Legérdekesebb sátor: Budapesti Jeshiva
Legnagyobb átverés: barna henna – semmi nem látszik
Legtraumatikusabb élmény: összefutni három exszel
Kár, hogy kimaradt: Bunjee jumping