Aki látta az előző mozit, minden bizonnyal meg fog lepődni az új filmen a rendező egyértelműen felnőtt. Vitatható ugyan, hogy a Szezon jobb film lett-e, mint a Moszkva tér, az azonban nyilvánvaló, hogy egy történetvezetésében és képi kompozícióiban sokkal inkább átgondolt alkotást láthatunk a vásznon.
A három alföldi fiú nagyokat unatkozik munkahelyén, a helyi bárban, amíg egy szép napon be nem üt a krach az életükbe a Gulit megformáló Nagy Zsoltot kirúgják, a többiek pedig, a macsó Virág (Nagy Ervin) és a csapat untermannja, Nyéki (Kokics Péter) sorsközösséget vállalva a fiúval úgy dönt, szezonmunkára adja a fejét a Balaton mellett. Egy nyár története rajzolódik ki a filmből, melyben a pincérsors is nyomon követhető: kemény, melós hétköznapok, szerelmi leckék kezdőknek és haladóknak, és természetesen a nagy álmok, melyek közül Virágé példának okáért az, hogy egy szép napon pornószínész lesz.
Nem könnyű film a Szezon, nem is ajánlanám bárkinek. Aki szerette a rendező előző filmjét, annak mindenképpen kötelező darab, és annak is, akit nem riaszt vissza a kis magyar realizmus ábrázolása a vásznon, mely hitelesen mutatja be a vendéglátóipar mindennapjait, az unatkozó balatoni vendégeket, a szolgasorban sínylődő pincéreket, a kiugrási lehetőséget, a szexipart, a mindennapi vonzásokat és választásokat.
Rozi étvágya a film alatt: