A temetetlen halott című alkotást a bemutatót megelőző napokban, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához kapcsolódóan, a tervek szerint díszelőadáson láthatja a közönség Budapesten és több vidéki helyszínen – mondta az úgynevezett nullkópia szakmai vetítését megelőzően Veressné Kozma Ilona.
Az említetteken kívül az iskolások külön vetítéseken tekinthetik meg a magyar-szlovák-lengyel koprodukcióban készült nagyjátékfilmet.
A Budapest Film üzletágvezetőjének közlése szerint az országos díszelőadás a fővárosi Corvin Filmpalotában lesz, az esemény időpontja egyelőre nem végleges. Vidéki díszelőadást négy városba terveznek, ezek egyike Kaposvár, Nagy Imre szülővárosa. A műsorrenden kívüli iskolai vetítések sora október 18-án indul.
Az archív felvételekkel kiegészülő, Nagy Imre önéletrajzán, felszólalásain, cikkein, levelein, bírósági vallomásán alapuló film a tervek szerint 20-25 kópiában kerül a mozikba.
A forgalmazó javaslatára a filmet lerövidítettük – közölte Csáky Attila producer, jelezve, hogy a 139 percesre tervezett alkotás végleges hossza 127 perc lesz. Hozzátette, hogy a kép mostanra 70 százalékban, a hang 90 százalékban készült el.
Nagy Imrét a filmben a lengyel Jan Nowicki személyesíti meg, aki Ujlaki Dénes hangján szólal meg.
“Ajánlom ezt a filmet a fiataloknak”- olvashatók Mészáros Márta szavai a film bevezető kockáin, majd a következő felirat tudatja: Nagy Imre és családja kivételével a szereplők valamennyien kitalált személyek.
A film kezdő és záró képsorain két fiatalt látni a temetőben: napjainkban keresik a 301-es parcellát, majd virágokat helyeznek el Nagy Imre (1896-1948) sírjánál.
Szintén keretet alkot az a két képsor, amelyben az egykor halálra ítélt miniszterelnök lányát, Nagy Erzsébetet megszemélyesítő Horváth Lili választ gépel 1987-ben azoknak, akik apja rehabilitálásának kezdeményezésére kérték.
“Csak attól félek, azok fognak rehabilitálni, akik elárultak”- idézi fel apja szavait.
A film első fele a hajdani eseményeket mutatja be a történések ábrázolása és visszaemlékezések alapján, míg a második a börtönben töltött hónapokról szóló lélektani dráma.
A képek a népi demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedés és hazaárulás vádja alapján tartott bírósági tárgyaláson túl azt is ábrázolják, hogy a fogság 14 hónapjában meggyőződése és a családjáért érzett aggodalom mellett mi tartotta a lelket Nagy Imrében: a fény, a hangos visszaemlékezés, egy piros szirmú cserepes virág, az írás.
A filmben többször is megjelenik egy kis textilzacskó, amelyben Nagy Imre az édesanyjától kapott somogyi földet őrizte, és amely aztán kivégzésekor, az akasztófa alatt szemüvegével együtt kiesett a kezéből.
Archív felvétel látható egyebek mellett az 1956. október 23-i forradalmi eseményekről, továbbá Nagy Imre holttestének 1989-es kihantolásáról. Kádár János, az MSZMP KB későbbi első titkára csak archív képeken jelenik meg.
A tavaly nyáron kezdődött forgatás során a jelenetek többségét a váci börtönben, a Fővárosi Katonai Ügyészség és Bíróság épületében, a Parlamentben, a Balaton-felvidéken, míg a Romániában játszódókat Szlovákiában rögzítették.
A film főbb szerepeit Moór Mariann, Csuja Imre, Csankó Zoltán, Kováts Adél, Cserhalmi György, Mácsai Pál, a szlovák Petra Lángova, Csányi Sándor, Kulka János, Andorai Péter alakítja.
A forgatókönyvet Mészáros Márta és Pataki Éva írta, a dramaturg Jancsó Miklós és Gizela Mihalikova, az operatőr Jancsó Nyika, a zeneszerző Zygmunt Koniezny. A szakértő-konzultáns Nagy Erzsébet és időközben elhunyt férje, Vészi János, valamint Rainer M. János történész volt.
A korábbi közlések szerint a film költségvetése hozzávetőleg 320 millió forint.
Mészáros Márta és Jan Nowicki vasárnap, a rendező születésnapján, a budapesti Spinoza-házban részt vesz a filmről tartandó beszélgetésen – hangzott el a szakmai vetítés előtt.
