December 26-án a tenger mélyén történt földrengés körkörösen több ezer kilométer távolságban is hatalmas víztömeget nyomott a partok felé. A több emelet magasságú hullámok embereket, fákat, kikötött hajókat csaptak a partnak, elmostak szigeteket, átcsaptak lapos települések felett. Irigyelt turistaparadicsomok mentek tönkre, és sok tízezer turistának életre szóló megrázó élmény marad 2004 karácsonya.
Azóta számtalan találgatást és pánikot keltő hír és szakmailag is megalapozott figyelmeztetés hangzott el arról, hogy a közeli jövőben milyen járványok indulhatnak el a katasztrófa sújtotta területről. A várhatóak között olyanok vannak, mint a hastífusz, a fertőző májgyulladás (hepatitis A), a szalmonellózis, a kolera és a vérhas. A rossz vízellátás, az alapvető higiénés feltételek (kézmosás, WC-használat, ételek forralása) hiánya fokozza a járványok esélyét. Az állóvizek, a nehezen felszáradó pocsolyák jó tenyészhelyei a szúnyoglárváknak, azaz a malária és a dengue láz csonttörő láz – terjesztőinek.
A Thaiföldre, Sri-Lankára és más helyekre utazó turisták az utazási irodáktól kapják az első tájékoztatást. Oltásokat a háziorvosok, a megyei ÁNTSZ, a Fővárosi ÁNTSZ (XIII. Váci u. 176) és az OEK Nemzetközi Oltóközpontja ad. Javasoljuk, hogy a csoportosan Ázsiába utazók forduljanak a háziorvosukhoz. |
Jogos tehát a kérdés, mennyire veszélyes Ázsiába és az indiai szubkontinensre – az érintett országokba – utazni. Elérhetik-e az elárasztott területekről induló esetleges járványok a nyaralókat? Van-e különbség abban, hogy ki hova utazik Ázsián belül? Thaiföld, India és Sri-Lanka persze eddig is azok közé az úticélok közé tartozott, ahová előzetesen orvosi tanácsot és védőoltást is javasoltak. Elsősorban az étellel, vízzel terjedő betegségekre, a szúnyogok által terjesztett fertőzésekre és kisebb balesetekre kellett készülni.
A fertőző májgyulladás (hepatitis A) vírusa emberi érintkezéssel, vagy az étel-víz szennyeződésével terjed. A vírus hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt még a jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet. Lappangási ideje 2-8 hét. Hirtelen kezdődik, lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal, amit hányás, a has jobb felső részén fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követhet. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. Az idősek és egyéb okból májbetegek között súlyosabb lefolyású is lehet.
Ha valaki járványos területről érkezik haza és bármilyen tünete van, feltétlenül keresse fel háziorvosát, és jelezze, hogy külföldön járt. A hepatitis A ellen létezik oltás, ennek beadatása az utazás előtt javasolt. Hepatitis A és hepatitis B ellen kombinált oltóanyag is rendelkezésre áll 16 évnél idősebbeknek. Mindkét betegség ellen három oltás biztosít védelmet. Az első oltás után 1 hónappal a második, majd 6 hónap múlva a harmadik oltás esedékes. Gyorsítani lehet a védettség kialakulását, ha az oltásokat egy hét, majd 2 hét időközzel, a 0., 7. és 21. napon adják. Ilyenkor azonban egy év múlva ismétlő oltásra is szükség van. Gyermekek számára is van kombinált, hepatitis A és B elleni oltás, azoknak javasolják, akik huzamosabb ideig tartózkodnak külföldön, például a szülők munkavállalása miatt.
Ne felejtsük, a hasmenés legnagyobb veszélye a kiszáradás. A fokozott folyadék- és sóvesztés gyengeséget, keringési zavart okozhat. Orvosi vény nélkül beszerezhető a Bolus adstringens, ami a bélfalat fertőtleníti, a Normolyt por, mely az elvesztett sókat pótolja. Antibiotikum csak bizonyos alapbetegségek esetén, orvosi javaslatra szedhető. |
A védőoltások hatását kiegészítik azok a szabályok, melyeket minden külföldi tartózkodás során érdemes betartani. Ahol a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan, ott fogmosásra is palackozott vagy forralt vizet kell használni. Ha a rendszeres kézmosás feltétele nincs meg, akkor az illatszerboltokban és gyógyszertárakban kapható, fertőtlenítővel átitatott törlőkendő és pumpás spray használata javasolt.