nlc.hu
Szabadidő
Emberi állatok

Emberi állatok

Új sorozat indul a National Geographic Channel csatornán, amely azt vizsgálja, hogy az élet egyes területein az állatok meglepõen “emberien” viselkednek. A sorozat szereplõi olyanok, mintha magunkat látnánk, csak kicsit emberibb kiadásban.





Technikai újítások, célirányosan kifejlesztett eszközök, politika, intrikák, kommunikáció, az elárvult kicsinyek örökbefogadása, természetgyógyászat… – csupa olyan fogalom, melyeket hajlamosak vagyunk kizárólag az emberhez kapcsolni.

Pedig a kutatások előrehaladtával mindinkább bebizonyosodik, hogy az életnek vannak területei, ahol az állatok meglepően “emberien” viselkednek.

Az új-kaledóniai varjak faágakból készült horgokkal piszkálják ki odujukból az ízletes lárvákat; a tengeri vidrák lapos köveket gyűjtenek a sünök páncéljának feltörésére; a szabóhangyák pedig a lárváik által termelt váladék segítségével szövik össze az útjukba kerülő leveleket.

A közhiedelemmel ellentétben meglepően magas azon állatfajok száma, melyek a környezetükhöz való fokozatos alkalmazkodás során szert tettek az eszközhasználat képességére. Vajon ez azt jelenti, hogy a megszerzett tudás akkumulálása és továbbadása, melyet eddig a saját kiváltságunknak hittünk, rájuk is jellemző lenne? És ha ez így van, hova vezet az eszközhaszálat fejlődése az állatvilágban? Erre keresi a választ az Eszközhasználat című epizód.





Emberi szemmel újabb rejtély az állatok közötti kommunikáció kérdése. Vajon csak megfelelő szótár híján nem értjük őket, vagy a nyelv is azon tényezők közé tartozik, mely megkülönbözteti az embert az állatvilág többi tagjától? A madarak dalolnak, az oroszlánok üvöltenek, a csimpánzok pedig fecsegnek – de bírnak-e mögöttes jelentéstartalommal ezek a hangok? A sorozat A nyelv című része a vadon megrögzött “zajongói” közé kalauzolja a nézőket, ahol tudósok egy csoportja mindent elkövet azért, hogy – a papagájtól a kardszárnyú delfinig – szóba elegyedjen az élővilág legillusztrisabb képviselőivel.

Az emberhez hasonlóan az állatok is betegségeket okozó paraziták, baktériumok és vírusok seregeinek vannak kitéve. Ők vajon miként védekeznek a szervezetüket érő támadások ellen? A Gyógyítás című részből kiderül, hogy megbetegedésük esetén ők is gyógyító hatású – normál körülmények között nem az étrendjük részét képező – növényi és állati eredetű “táplálékkiegészítőket” fogyasztanak. A beteg hernyók erősen mérgező foltos bürököt vesznek magukhoz, a gyengélkedő csuklyásmajmok citrusfélékkel dörgölik be a bundájukat, a növényevő gímszarvasok pedig nem átallják tengeri madarak lábait rágcsálni meggyengült egészségük helyreállítása érdekében…





Azt tartják, hogy egy társadalom ereje és erkölcsi szintje abban mérhető le leginkább, hogy mennyire törődik az elesettekkel. Bármilyen meglepő, az állatvilág e tekintetben is állít elénk pozitív példákat, bár a másik minden ellenszolgáltatás nélkül való segítése nem illik bele a fajok és egyedek közötti harcon alapuló darwini evolúciós elméletbe. És mégis, amint a Fogadj örökbe! című epizódból megtudhatjuk, a méhek, a delfinek, az oroszlánok és bizonyos főemlős fajok odáig mennek az önfeláldozásban, hogy idegen egyedek kicsinyeit is hajlandóak örökbe fogadni és felnevelni. Vajon miként magyarázható ez a rendhagyó viselkedés a darwini tanok elvetése nélkül? Más szavakkal: mi haszna származhat a mostohaszülőknek az idegen utódok felneveléséből?

És mi haszna egy állati közösségnek a politikából? Bár sokáig úgy gondoltuk, hogy az ember az egyetlen – Arisztotelész szavait idézve – “politikával foglalkozó állatfaj”, egy állatkerti megfigyelés arra utal, hogy a csimpánzok az emberéhez hasonló politikai szerveződésben élnek. Az állítás nagy vitát kavart tudományos körökben, pedig a Politika című epizódból kiderül, hogy nem a csimpánz az egyetlen állatfaj, mely előszeretettel politizál: az amazonhangyák évmilliók óta rabszolgákat tartanak, a galléros páviánok saját közösségükön belül vétójogot harcoltak ki maguknak, a Rum szigetén élő szarvasok pedig már jóval az ember előtt megteremtették a maguk demokráciáját.

A sorozat “feltalálóit”, “nyelvészeit”, “gyógyítóit”, “mostohaanyáit” és “politikusait” bámulatos képességekkel ruházta fel a természet, és elnézve őket olykor az az érzésünk támad, mintha magunkat látnánk, csak éppen – abszurd módon – egy kicsit emberibb kiadásban…







Vetítés:
Június 9-től minden csütörtökön este 9-kor a National Geographic Channel csatornán.


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top