Madeira, az Atlanti-óceán virágoskertje
Porto-da Cruz
Ha képzeletünket az orrunk vezetné, egy botanikus kertről álmodnánk az Atlanti-óceán közepén, Európa délnyugati csücskében kötnénk ki, kontinensünk partjaitól 1000 kilométerre. Portugália és Nyugat-Afrika között, a sós, algás vízillat-felhőből gazdagon zöldellő flóra aromái bontakoznának ki: Madeira – talán egész Európa legdúsabb növényzetű szigete.
A szubtrópusi égövben fekvő kis földdarab klímája egész évben egyenletes és enyhe. A fagy és a kánikula elől is ideális menedék. Januárban átlagosan 18 fok, augusztusban pedig 25 fok a csúcshőmérséklet, ami tökéletes feltételeket biztosít a sziget vegetációja számára. Ennek köszönhetően a Portugál fennhatóság alá tartozó Madeirán 760 növényfaj honos. Köztük az aloé, a leander, a hibiszkusz, valamint orchideák, krizantémok, magnóliák, babér és cédrusok illata teszi érzéki illatúvá a kristálytiszta, gyógyhatású levegőt. Tehát ez a környezet idilli számunkra is, akár a romantikát, akár az aktív pihenést részesítjük előnyben.
Az 1419-ben felfedezett, vulkáni eredetű sziget elsősorban boráról híres. A fűszeres, magas alkoholtartalmú madeira bor jellegzetes karamell aromájának titka, hogy a bort két hónapig melegítik, azután lassan lehűtik, majd tölgyfahordóban érlelik. Így a palackozott madeira hosszú ideig tárolható. A szőlőtermesztés a meredek hegyoldalakon, teraszos művelésű zsebkendőnyi területeken folyik, ami hozzájárul a lenyűgöző látképhez. Itt nincs, és soha nem is volt környezetszennyező ipar. A helyi lakosok hagyományos kézműves tevékenységből (kosárfonás, fazekasság, csipkekészítés), borászatból, kertészkedésből és az idegenforgalomból élnek. |
Aki kíváncsi, és szereti a száguldást, feltétlenül próbálja ki tobogánozást! A Monte hegy és a főváros, Funchal közötti 4 km-es távolságot ebben a helyileg fejlesztett fonott csodakosárban robogva lehet legyőzni.
Funchal
Bár a természet változatossága képzeletünket valószínűleg felülmúlja, a szigetnek számos történelmi, kulturális látnivalója is akad. Madeirán szinte mindig van esemény: februárban karnevál, áprilisban virágfesztivál, júniusban zenei fesztivál, augusztusban madeirai bor-rally, szeptemberben borfesztivál.
A nevezetes látogatók (Kolombusz Kristóf, Napóleon, Sissi, IV. Károly, Churchill és mások) jöttének okait pedig egyelőre fedje homály, hogy maradjon még egy kis felfedeznivaló az érdeklődőknek.
Tipp: Madeira – csillagtúra »
Kapcsolódó oldal:
Madeira.lap.hu »
Világítótorony szigetek az Adrián
Palagrua
Ha a napi nyüzsgés és az éjszakai pezsgés kimeríti szervezetünket, és szeretnénk egyedül lenni, vagy kedvesünkkel elszigetelődni, álmodjunk egy kéklő tengermélyből kiemelkedő sziklacsúcsról, azon pedig privát lakosztályról egy világítótoronyban.
A horvát tengerpart szigetein épült világítótornyok egyedülállóan romantikus (és megfizethető) nyaralást garantálnak a különleges élményekre vágyóknak. A tornyok némelyike a nyílt tengeren áll – édeni környezetükkel felejthetetlen nyári élményeket ígérve a civilizáció zaja elől menekülőknek.
A kivételes szépségű és gazdag történetű sziget teljes területe rezervátumi védettség alatt áll, az őshonos növény- és állatfajok közül nem egynek ez a kizárólagos lelőhelye. A part menti vizek búvárparadicsomnak számítanak, mivel olyan halfajták is láthatók errefelé, amelyek az Adria egyéb helyein szinte sohasem fordulnak elő.
Ha a messzi nyílt tengerben meredező Palagrua megközelíthetőségében kételkednénk, a partközeli Porer világítótoronyba könnyebben eljuthatunk. Ez az épület az azonos elnevezésű kis szigeten, Isztriától délnyugatra helyezkedik el. A szigetecske tulajdonképpen egy 80 méter szélességű szikla, amely 2.5 kilométerre van a szárazföldtől. A közeli Kamenjak-fok védett természeti terület, ahol 530 növényfaj – köztük orchideák is – lelhető fel.
Porer |
1887-ben épült a Plocica világítótorony, az ugyancsak Plocica nevű szigeten. (Korcula és Hvar sziget, valamint Peljeac félsziget között.) Nevét – ami lemezt, lapot jelent – különleges formája után kapta. A toronyban 14 személy számára van férőhely, és itt nem lakik világítótorony-őr, egyedül birtokolhatják a szerencsés vendégek. Az épületet mediterrán kőudvar veszi körül, ahol a nap minden részében lehet árnyékot találni a tamariszkuszligetnek, és a százéves fügefáknak köszönhetően. A környező tengerrész víz alatti látvány- és élővilága – különösen az oxigénpalack nélküli búvárkodás szempontjából egyike a legattraktívabbaknak.
Tipp: válassz világítótornyot itt! »
Kapcsolódó oldal:
Horvátország.lap.hu »
Akadnak olyanok, akik a nyárban sem hűs magnólialigetről, sem torony-romantikáról nem álmodoznak. Akik a perzselő nap után sóvárognak, és nem lehet lebeszélni őket a homokos strandokról sem. Az ő álomszigetük Ciprus, a szépség és szerelem istennőjének szülőhelye.
A sziget a Földközi-tenger legkeletibb részén, három kontinens metszéspontjában fekszik. Éghajlata a világon szinte egyedülálló. A napsütéses órák száma háromszázra tehető, kevés esélyt hagyva a borongós hangulatnak. Lakosainak életvidámsága minden bizonnyal átragad a turistákra is.
Az antik és bizánci kultúra, a népművészetek kedvelői számos látnivalót találnak itt, hiszen az építészeti emlékek 9000 év és számos nép történelmét tükrözik. Ciprus Shakespeare Otellójának helyszíne is. A legenda szerint Christophore Moro, aki 506 és 508 között volt a sziget kormányzója, a famagustai várban ölte meg feleségét, Desdemonát.
A szigetet övező legendák és misztikumok között kutató történészek egyike Platón leírásait követve az elsüllyedt Atlantisz romjait vélte felfedezni a közelmúltban Ciprus délnyugati partjaitól nyolcvan kilométerre a víz alatt talált, emberkéz alkotta romokban.
Rengeteg utazási ajánlat »
Kapcsolódó oldal:
Ciprus.lap.hu »