Szegedi Szabadtéri Játékok

Fotó: Németh György

Az idei év újdonsága a meghosszabbított időtartam, a műfaji kínálat bővülése, valamint az Újszegedi Színpad megjelenése az eddigi kizárólagos helyszín, a Dóm tér mellett.

Az opera természetesen most is meghatározó szerepet játszik a programok sorában.
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel megismétlik Verdi Nabuccóját, Kesselyák Gergely rendezésében és vezénylésével. A karmestert 2004. decemberében egyben a Játékok művészeti igazgatójává nevezték ki. 


Alföldi Róbert rendezőként a Csárdáskirálynőt dirigálja, és óriási happeninget ígér. Kálmán Imre leghíresebb operettjét 1916-ban mutatták be, sikere azóta is töretlen. A bécsi elkényeztetett arisztokrata és a tehetséges pesti énekesnő szerelmi történetét nagyszerű szereposztásban láthatja a közönség: Szilvia szerepében a tehetséges fiatal énekesnő, az “Év hangja énekverseny” 2004-es győztese, a szegedi Rálik Szilvia látható, szerelmét, Edvin herceget Nyári Zoltán játssza. A fiatalok szerelmét Kerekes Feri bácsi, azaz Gálffi László, és Bóni gróf – Stohl András – segíti. Bodrogi Gyula látható Miska pincér szerepében, Stazit, Edvin herceg számára kiszemelt feleséget Bartsch Kata játssza. A Csárdáskirálynőben Edvin herceg szülei, Leopold Mária herceg és Cecília hercegné szerepében Szeged híres szülötte, Gregor József, valamint Hernádi Judit látható. A nagyoperett a Játékok műsorán három alkalommal: július 29-én, 30-án és 31-én szerepel.

Rómeó és Júlia

Jó tudni, hogy musicalt nemcsak Bernstein tud írni, és létezik még jó darab a West Side Storyn kívül is. A francia Gerard Presgurvic Rómeó és Júliája a shakespeare-i szerelmi történetet dolgozza fel, a sztori – úgy tűnik – még mindig aktuális. A Nabucco után valószínűleg a legkeresettebb program lesz a Budapesti Operettszínház produkciója, ahol közelről lehetünk tanúi Szinetár Dóra és Dolhai Attila bimbózó szerelmének. 
Érdemes azonban csipkedni magunkat, mert a budapesti előadásra csak hónapokkal előre lehet jegyet szerezni.

Igazi csemege a kötetlen műfajokat szerető közönségnek Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz, amelynek alcíme „Kis magyar édesség Petőfi Sándor nyomán”. A műfaji meghatározás a címen is túltesz, „formabontó daljáték”.

Ezek után már szinte konzervatívnak számít Babos Gyula és együttese, a Project Special zenéje, amelyben csupán a jazz és a roma zene elemei keverednek.