Bringával az Õrségben

Meseország és sajgó fenék

Eltávolodva a fővárostól a látóhatár széléig kinyújtózhat a szem, egyetlen óriásplakát sem akar eladni nekünk testápolót, akciós hajszárítót, vagy nélkülözhetetlen kerti padot, viszont az út szélén színes virágok nyílnak és a zöld számolhatatlan árnyalatát mutatja.

Az Őrség maga a meseország, amit  J. R. R. Tolkien sem álmodhatott volna meg meseszerűbb helységnevekkel. Áttekerünk Boncodföldén, Kerkafalván és Márokföldön. A falvak csendesek. Tarka tyúkok sétálgatnak a térdig érő fűben, frissen mosott ruha szárad két fa közé feszített kötélen és a legnagyobb zajt a bicikli kelti. Autó ritkán jár, és szerencsére egészen jó utakon bringázhatunk.

Kerékpárhoz nem szokott tekerők nem lábbal, hanem fenékkel nem bírják a kilométereket. A nap végére elfogy a lendület és minden biciklin töltött pillanat éveknek tűnik. Halvány utálat is felmerül a reggel még imádott canga irányába. Ilyenkor csak a levegőkapkodós éneklés segít, amihez – szigorúan csak menthetetlen romantikusoknak – a tücsökök ciripelnek aláfestést. Az esti frissítő zuhany is hatástalan, az alvás mély és jóleső, viszont reggel minden mozdulat fájdalmas. Nehéz ismét két kerékre pattanni, de „kicsit bemelegszel, jó lesz”, mondják, és az ember hisz, szenved, majd azon kapja magát, már csak a tájban gyönyörködik, s a fájdalom úgy múlik el, mintha nem is lett volna.

Körmend – Batthyány-Strattmann kastély

Szemkápráztatás

Látnivaló akad bőven: Körmenden a Batthyány-Strattmann kastély (vasárnap és hétfőn zárva), Pankaszon a fa harangláb, de akad mellette egy régi csűr is, amely körül hetyke kakas terelgeti háremét. Őriszentpéteren, Veleméren és Jákon templomot csodálunk, Pityerszeren skanzent, majd Szalafőnél az örökzöldekkel szegélyezett utat, vagy máshol a messzeségbe nyúló napraforgó táblákat. Ha jót akarunk enni, nem érdemes kihagyni Kondorfán a Vadkörte Fogadót, ha jót szeretnénk úszni, egy lubickolás erejéig álljunk meg a Hársas-tónál Szentgotthárd határában.

A Hársas-tó és Vadkörte mindenképpen jutalom, mert előtte félelmetes emelkedők és lejtők teszik próbára a biciklizőt. Hiába kapjuk el az elején jól a hosszú lejtőt, ahova legurultunk, onnan fel is kell tekernünk, és pár percnyi suhanás után jön az „órákig tartó” pedáltaposás.

Pityerszer – Skanzen

A faluban az idegenek mindig feltűnőek – a kis kocsmák napernyői alatt beszélgető férfiak figyelnek ránk, mosolyognak napégett bőrünk láttán, és jó nagyot húznak a hideg sörből. Az árak a budapesti árakhoz képest kifejezetten olcsók (A fiúk legolcsóbban 60 Ft-ért ittak nagyfröccsöt.) Az egyik vendéglőben vékonyra szelt dinnyét kapunk ajándékba és utána (egészen az első emelkedőig) könnyebben megy a bringázás.


Öt nap, 330 km –

Ha az Őrségben járunk, feltétlenül próbáljuk ki a következő ételkülönlegességeket!

• Vasi dödölle: burgonyatésztás egytálétel, amit pirított vöröshagymával és tejföllel tálalnak. • Vasi pecsenye: fokhagymás, borsos tejben egy éjszakát pácolják a tarját, majd paprikás lisztben megforgatják és kisütik. Hagymás törtburgonya illik hozzá. • Ízes gibanica: dió, alma, túró, mák, majd túró, alma, dió rétegek leheletvékony rétestészta között. • Őrségi tökös-mákos rétes: sütőtökkel, mákkal, mazsolával töltött rétes. • Őrségi gánica: tepertős burgonyatészta, amelyet tűzálló tálba szaggatnak és átsütnek.

Túranapló

A Land-Kerék Egyesület túráján tizenkilencen vettünk részt.
2005. július 23-án szombaton hajnalban indultunk Budapestről még délelőtt, megérkeztünk Zalaegerszegre, ahol szakadó eső fogadott minket.

A szállásig (Hegyhátszentjakab) mindenképpen el kellett biciklizni, így útnak indultunk. Esőben kerékpározni nem túl hagyományos, viszont elég őrült és vizes, így egy idő után már kifejezetten élveztük.
Dél körül kisütött a nap, így a délután még egy nagyobb túra is belefért.

Második nap Körmend volt a cél, harmadnap reggel átköltöztünk Őriszentpénterre, az erdő közepén álló vendégházba, majd Magyarszombatfa – Csesztreg – Kerkafalva túra után megküzdöttünk a szúnyogokkal és őszi legyekként estünk be az ágyba.

Negyedik nap az emelkedők napja volt: Szalafő – Szentgotthárd – Kondorfa lejtőin gurultunk és gyűjtöttünk erőt az emelkedőkhöz. Némelyik 13 %-os volt! Utolsó nap szállásunkról eltekertünk Szombathelyre, ahol a főtéren pótoltunk – ittunk egy sört, majd vonatra szálltunk és elindultunk Budapestre.







Öt nap alatt több mint 330 km-t tekertünk. Gyerek – a legkisebb gyerekülésben aludt apja mögött -, felnőtt és minden bicikli jól bírta, megyünk jövőre is.

Fotók: Myreille