2005. Szeptember 28.

Bortúra Villányban

Ilyentájt, õsz elején hazánk szõlõtermõ vidékein felpezsdül az élet, nincs ez másképp Villányban sem. Remek idõszak ez a bor szerelmeseinek - kerekedjünk hát fel, és nézzünk körül hazánk egyik legkiemelkedõbb bortermõ vidékén.

e.k.

Magyarország egyik legismertebb és legdélebben fekvő szőlőtermő vidéke a Mecsektől délre, a Villányi-hegység déli és keleti lejtőin húzódik. A területet jellemző mediterrán klíma, a sok napsütés, a meleg és száraz időjárás, valamint az enyhe tél igen kedvező környezetet nyújt a szőlőtermesztéshez.

A borvidék névadó települése Villány, amelynek borászata egészen a kelta időkig nyúlik vissza. A városka utcáit járva lépten-nyomon borospincékbe, présházakba botlunk, melyek egyértelműen tanúskodnak a település borkultúrájáról és szőlőgazdálkodásáról. Közöttük találhatjuk a híres villányi Bormúzeumot is, amelyben régi borkészítési technikákat ismerhetünk meg, sőt több évtizedes borokkal is találkozhatunk.

Vörösborok hazája

Habár a villányi borvidék egyaránt alkalmas a fehér- és a vörösborszőlő-fajták termesztésére, mégis az ország legkiemelkedőbb vörösbortermő vidékeként tartják számon, hiszen 70-80%-ban vörösbort adó szőlőfajtát termesztenek.

A vörös bort adó fajtákat Villány térségében termesztik, a vidék fehérbor termelése pedig inkább Siklós környékére koncentrálódik.

Az első hazai borút

Hazánkban ma 22 borvidék található vannak komoly történelmi múltra visszatekintők, és olyanok is, melyek csak nemrégiben alakultak. A borutak szakszerűen mutatják be szőlőtermő vidékeinket, megismerhetjük az adott táj jellemző borait, természeti környezetét, kultúráját és nem utolsósorban gasztronómiáját is. A borkóstolók és a pincelátogatások mellett ismerkedjünk meg a nemes nedű készítőivel is, kóstoljuk meg a helyi jellegzetességeket.

Magyarország szőlőtermő tájai közül elsőként a villányi borvidéken alakult ki borút, mely a Villányihegység mentén, Harkánytól Palkonyáig 11 településen (Palkonya – Villánykövesd – Villány – Nagyharsány – Kisharsány Nagytófalu – Siklós Máriagyüd) kanyarog keresztül. Az idelátogatók nem szűkölködnek a helyi lakosság vendégszeretetében, hiszen a pincék ajtaja mindenhol nyitva áll a vidéket járó vendégek előtt. Végigjárva az útvonalat megismerhetjük a falvak és a szőlőhegyek népi építészeti alkotásait, gyönyörködhetünk a természeti szépségekben, és nem utolsó sorban zamatos borokkal öblíthetjük kiszáradt torkunkat.

A vidék legkedveltebb vörös borai közé tartozik a Kékoportó (az új Uniós szabályok értelmében a Kékoportó borok ezentúl csak Portugieser néven hozhatóak forgalomba), a Merlot valamint a francia eredetű Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon. A fehér borok tárházát az Olaszrizling, a Hárslevelű, Chardonnay, Tramini fajták gazdagítják.

Ahol a boré a főszerep

Számtalan esemény színesíti az ősz beköszöntét ezen a vidéken, de az egyik legnevezetesebb talán a Mediterrán Ősz rendezvénysorozat keretén belül megrendezésre kerülő Villányi Vörösbor Fesztivál (Bacchus napok), mely szeptember 30. és október 2. között várja a borbarát vendégeket a villányi Eislingen térre.

A háromnapos fesztivál ideje alatt szüreti felvonulás, népi együttesek, tánccsoportok szórakoztatják az idelátogatókat, nem beszélve arról, hogy a villányi borászok pavilonjában remek borokat kóstolhatunk.

Ha hazánk ezen szegletében járunk, látogatásunkat ne csupán az utunkba kerülő pincesorok, pincék megtekintésére korlátozzuk, hiszen szép számmal akadnak errefelé egyéb nevezetességek is.

Ilyen például a szabadtéri szoborparkjáról ismert Nagyharsány, mely Villánytól csupán néhány km-re található. Érdemes felkeresni a történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert Siklóst, valamint a gyógy- és strandfürdőjéről híres Harkányt is, mely télen is remek kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak.

Fotók: Palkonya.hu »

Tipp: Szántó Tibor borpohárnok, sommelier szakértőnk oldala »