Hervadó virágok

Jim Jarmusch megint remekelt. Gyönyörû, megindító, komédiát rendezett az emberi kapcsolatokról, melyet egy számos párkapcsolatot felvonultató és elrontó, megrögzött agglegény történetén keresztül láttat.

Rozi a moziból

2005. Október 13.

Murray már az Elveszett jelentésben levett a lábamról, az egykori komikus túl az ötödik ikszen színészi kvalitásai csúcsára ért rezzenéstelen arc, fásult tekintet, fáradt mozdulatok, melyek mögött a néző azonban az intenzív érzelmek hihetetlen tárházát érzékelheti. A felszín hallgatag, a mélység azonban igencsak beszédes.

A történet amolyan utazás a múltba vajon hányan méláztunk már el azon, hogy az út során magunk mögött hagyott szeretők/szerelmek hogyan élik nélkülünk az életüket, mi lett velük, pontosabban, mi lett volna velünk, ha nem szakad meg a kapcsolat, hanem működőképesnek bizonyul?

Hősünket egy névtelen rózsaszín levél motiválja az (idő)utazásra, mely azt állítja, van egy húszéves fia a gond az csupán, hogy a levél írója azt nem árulja el, hogy kitől, így Bill Murray a kíváncsiságtól hajtva kénytelen sorra látogatni egykori szeretőit, a hervadó virágokat, akik között olyan kiváló színésznőket láthatunk, mint Sharon Stone, Jessica Lange, Tilda Swinton és Frances Conroy.

A road movie tétje nem annyira a nyomozás maga, a tettes kilétének felderítése, mint inkább az, hogy hogyan került kapcsolatba a lehetséges elkövetőkkel a Don Johnstonnak nevezett férfi (a név nem véletlenül emlékezetet Don Juanéra), és hogy mi maradt, ha maradt egyáltalán valami az egykori szikrából.

A film szimbolikája külön fejezetet érdemelne (hervadó virágok a nappaliban, ismétlődő nevek, rózsaszín tárgyak mindenfelé, stb.) a formánál azonban sokkal mélyebben megérintett a tartalom, mely ez esetben nem nemfüggő (bár a főszereplő férfi, rendezetlen számlák, hervadó virágok, csontvázak a gardróbban mindannyiunk életében akadnak).

Figyelembe véve, hogy az ember (lánya) már az óvodában is hajlamos szerelembe esni, a mozit minden korosztálynak jó szívvel ajánlhatom. A szívünkre azonban vigyázzunk, ha jegyet váltunk a Hervadó virágokra. Az emlékkönyvek lapozgatása, a nosztalgiázás nem mindig azt az eredményt hozza, amire számítunk. Előfordulhat, hogy egy-két könnyet el fogunk morzsolni az elszalasztott lehetőségeket, az élet múlandóságát látva.

Rozi étvágya a film alatt: