 |
Vidám Tollfosztó – a téli társas munkák örömeit, hangulatát idézik fel a szentendrei Hagyományőrző Óvónők vidám és pajkos történeteikkel, dalaikkal.
Márton-napi életképek – sütés-főzés, hímzés, varrogatás, társas játékok, déli harangszó.
Márton-napi csemegék – sült alma, sült krumpli, sült tök, pattogatott kukorica, mézeskalács.
Lúdgégetészta készítés
Kenőtoll készítés
Gyertyamártás
Krumpli puska és tollsíp készítés
A Bab Társulat Lúdas Matyi című előadása
 |
Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent, jósága és szerénysége miatt több legenda is övezi személyét. Az egyik úgy tartja, hogy alázatból ki akart térni püspökké választása elől és a ludak óljába rejtőzött, de azok gágogásukkal elárulták. Egy másik elbeszélés szerint a római hadsereg katonájaként nemcsak vitézségével, hanem a betegek és a szegények iránti részvétével is kitűnt. Egyszer Amiens városkapujánál télen megpillantott egy didergő koldust, akit annyira megszánt, hogy saját köpönyegét kettéhasította, és felét odaadta a szűkölködőnek. Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus, aki az ő köpenyét viselte.
Szent Márton a pannóniai Savarián (mai Szombathelyen) született 317 körül, itt töltötte gyerekkorát. Tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, húszévesen elhagyta a katonai pályát, és a keresztény hitet terjesztette. Később Potiers környékén telepedett le és megalapította a liguéri kolostort. Mint igehirdető, ördögűző és gyógyító vált az emberek jótevőjévé. Jósága, irgalmassága, egyszerűsége és igazságossága olyan népszerűvé tették, hogy Tours püspökévé választották. Szent Mártont Franciaországban testi-lelki gyógyítóként, nálunk inkább a pásztorok és javaik védőszentjeként, a Rajna vidékén a gyermekek védelmezőjeként is tisztelik.
| Sült alma |
| Nagyanyám egyszerűen tepsire állította a megmosott, megtörölgetett almákat, és közepes sütőlángnál megsütötte. A megsült alma héja néha eldurrant és a kifolyt, a megsült csemegéért mi, gyerekek versenyeztünk. Elegánsabb, ha az alma magházát eltávolítjuk, fahéjas mézzel meglocsoljuk, és így sütjük meg. |
A néphagyomány szerint Márton napja a fizetés, a tisztújítás, cselédfogás, a jobbágytartozás lerovásának napja, hiszen végére értek a mezőgazdasági munkáknak, betakarítottak mindent a földekről. Ez a nap volt a legeltetés határnapja, és néhány helyen az állatok behajtásának ünneplésére bált rendeztek. Baranyában Márton napja dologtiltó nap volt: tilos volt mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozta volna. A gazdasági év zárása Márton napon volt, a munkaszerződések lejáratának napján a mesterek vacsorát adtak legényeiknek, a gazdák a pásztoroknak. Levágták a tömött libákat, nagy lakomákat ültek, és úgy tartották: “aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.”. Márton napja az újbor bírája is. Azt tartja a hiedelem, hogy az idei bor ilyenkor már kiforr és iható.
A Márton-napi időjárásból következtettek a télre: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Ez a nap a tél kezdete is: a hiedelem úgy tartja, hogy rendszerint ilyenkor esik az első hó. A Márton-napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is az időjárást próbálták megjósolni: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
Időpont: 2005. november 12-13.
Helyszín: Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Skanzen
A múzeum nyitvatartása a fesztivál ideje alatt: 10.00-16.00
Tipp: a részletes programot a Skanzen honlapján találjátok meg! Klikk ide! »
