Irány a hegytetõ!

Külföldiek gyakran mosolyognak, hogy hegyeknek nevezzük a Budai-hegyeket, miközben magasságuk meg sem közelíti az európai hegyek magasságát. Kár lenne elnevezéseken rágódni. Ezek a zöld területek a múlt században ugyanolyan kedvelt kirándulóhelyek voltak, mint mostanság. Mindenki ismeri az operettslágert:

„Ha jön a vasárnap, a boltok bezárnak
Így szólok a babámnak:
János legyen fönn a János-hegyen,
Délután odavárom.”
(részlet a Zsákbamacska című operettből)

Normafa

János-hegy – bármelyik évszakban

Jó időben a Normafánál mindig nagyon sok ember sétál, fut, üldögél a padokon. Megközelítése nem csak autóval, hanem tömegközlekedéssel is egyszerű. A Moszkva térről induló 21-es járat végállomása pont a Normafánál van.

Erzsébet kilátó

Még párás, ködös időben is jól kivehető a közeli Erzsébet kilátó körvonala. A kilátóig vezető sétára több útvonal is adódik. A kényelmesebbek a hegygerincen vezető kiépített utat követik, a kalandozók inkább a völgyön át, némi csúszkálás, majd egy meredek emelkedő megmászása után jutnak el a Libegő felső végállomásához, ahonnan egy lépcsősor vagy újabb meredek emelkedő vezet a hegy tetejére. Zugligetből (ide a Moszkva térről induló 158-as busszal juthatunk el) a legegyszerűbb, legkényelmesebb és egyben a legszórakoztatóbb Libegővel feljutni a János-hegyre – fák koronája felett repülő székekkel surranhatunk.

Az 527 méteres János-hegy tetején magasodik a neoromán stílusban épült és az utóbbi időben teljesen felújított, 23,5 m magas Erzsébet kilátó. A kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt ott, de akkor még csak egy fa emelvény állt a hegy tetején. A kilátó legmagasabb pontjára 101 lépcső visz fel, és négy teraszról, madártávlatból kémlelhetjük a vidéket. Tiszta időben nemcsak Budapestet és a Budai-hegyeket, valamint a környező településeket (Budakeszit, Budaörsöt, Pátyot vagy Nagykovácsit) láthatjuk, hanem akár Dunaföldvárt vagy Székesfehérvárt és Csákvárt is.

Séta a Látó-hegyen

Látó-hegy

A Látó-hegyen áll az Árpád-kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Budapestre. A Duna ezüstkígyóként, komótosan tekereg a Budai-hegyek és a lapos Pest között. A hidak és a házak mintha egy terepasztal apró építményei lennének. Éppen a páratlan látvány miatt kapta nevét a Látó-hegy, amelyet régen Gugger-hegynek neveztek. Él egy olyan városi legenda, hogy 1849-ben Budavár májusi ostromakor a magyar honvédsereg parancsnoksága innen figyelte kukkerrel (guggerrel) a hadmozdulatokat, és innen származik megnevezése, de ez nem bizonyítható. Mindenesetre távcsövet érdemes magunkkal vinni.

Több jelzett túraútvonal és ösvény is tekereg a hegyen. A zöld jelzés visz a kilátóhoz, a kék pedig az országos Kéktúra útvonal része.

A Látó-hegy lábát két busszal is megközelíthetjük. Mehetünk a Batthyány térről a 11-es busszal, amelynek végállomásánál – a Nagybányai úton – pár lépés után már az erdőben csatangolhatunk. A túrák legtöbbször a Kolosy térről induló 65-ös busz végállomásáról, a Fenyőgyöngyétől indulnak, itt rögtön szemünkbe ötlik mind a zöld, mind a kék jelzés.
Igazán kalandos kirándulás, ha a 11-es busz végállomásáról elsétálunk az Árpád kilátóhoz, pihenésként élvezzük a látványt, majd a kanyargós utakat követve átsétálunk a 65-ös buszhoz.

BKV menetrend

Fotó: Libegő.hu A 21-es busz menetrendje: • Moszkva tér – Normafa » • Normafa – Moszkva tér » A 158-as busz menetrendje: • Moszkva tér – Zugliget » • Zugliget – Moszkva tér » A 11-es busz menetrendje: • Batthyány tér – Nagybányai út » • Nagybányai út – Batthyány tér » A 65-ös busz menetrendje: • Kolosy tér – Fenyőgyöngye » • Fenyőgyöngye – Kolosy tér »

 

Fotók: Myreille