 |
| Hollókő (Fotó: Világörökség.hu) |
Irány palócföld!
Kevés olyan helyet találunk Magyarországon, ahol színpompásabban ünnepelnék a Húsvétot, mint az észak-magyarországi palóc falucskában, a világörökség részét képező Hollókőn, vagy a környező matyó településeken. Ezeken a vidékeken a mai napig nagy figyelmet fordítanak a hagyományok ápolására.
A Nógrád megyei település elsősorban népi építészetéről, népviseletéről és ízes tájszólásáról híres, a falu igazi vonzereje mégis a mintegy hatvanhét védett épületet felölelő műemlék-együttesben, valamint a festői szépségű természeti környezetben rejlik.
| A 2006. április 16-17-e között megrendezésre kerülő Hollókői Húsvéti Fesztivál látogatóit a magyar népszokások, és a színpompás népviselet eleven forgataga fogadja. A fesztivál ideje alatt néptáncbemutatók, népművészeti vásárok, gasztronómiai ínyencségek, gyerekjátékok színes programáradata közül válogathatunk. A nógrádi falucska utcáját elözönlik a kézművesek, iparművészek, akik betekintést nyújtanak mesterségük fortélyaiba, nem utolsósorban a hímestojás-készítés rejtelmeibe. |
A Cserhát hegység völgyeinek egyikében megbújó piciny palóc ékszerdoboz 1987-ben – Budapest mellett elsőként – került fel a Világörökségi Listára. Rá is szolgált erre a titulusra, hiszen a 17-18. században kialakított falunak sikerült eredeti állapotban megőriznie a hagyományos településformát, az egységes palóc építészeti stílust, az épületek jó részét pedig a mai napig is rendeltetésszerűen használják.
A település jelképének számító, az ófalu közepén tornyosuló, középkori eredetű fazsindelyes templom a mögötte magasodó várral, valamint a hófehér, fatornácos házikók együttesen igen impozáns látványt nyújtanak.
Barangolás a környéken!
Ha az ünnepi kavalkádból kivetted a részed, térképezd fel a környéket is, látnivaló akad bőven. Érdemes ellátogatni a palóc népi kultúra központjába, Balassagyarmatra. A városka fő nevezetessége a palóc paraszti életet bemutató néprajzi kiállításnak helyet adó Palóc Múzeum, a múzeum melletti skanzenben pedig Palócföld népi építészetét csodálhatod meg.
Ha Ipolytarnócon jársz, semmiképpen se hagyd ki az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területét, ahol egy kis időutazást tehetsz a mintegy 20 millió éves miocén-kori ősleletek világába.
Az irodalom és magyar kultúra kedvelőknek jelenthet remek kirándulóhelyet a nagy palóc irodalmár, Mikszáth Kálmán emlékmúzeuma Horpácson, valamint Madách Imre szülőháza Csesztvén.
 |
Húsvéthétfői Vigasság a Bólyi pincefaluban
Ha április 17-én ellátogatsz a dél-baranyai Bólyba, részese lehetsz a helyi németség különleges, máig fennmaradt húsvéti népszokásának, az ún. emmausznak. Ez az eredendően bólyi népszokás – melynek hagyományai a Bibliában gyökereznek – a bólyi pincefalu melletti dombon tartandó szabadtéri szentmisével kezdődik, majd a bólyi pincesoron folytatódik tovább.
A pincefaluban – mely szinte tényleg valóságos falu, hiszen több, sváb elnevezésű utcácskából áll – található csaknem négyszáz pince legtöbbje présházként és pincefogadóként működik. A pincegazdák pedig tárt karokkal, és nem utolsó sorban a táj jellegzetes boraival várják a betérőket.
 |
| Körösfő (Fotó: Ulmarius) |
Kitekintés a szomszédba – Kalotaszeg
Ha vállalkozókedvű vagy, látogass el az ország keleti határszélétől szinte csak egy ugrásra fekvő erdélyi vidékre, Kalotaszegre, ahol szintén szemtanúja lehetsz az élő népszokásoknak, többek között a húsvéti locsolkodásnak is.
A mintegy negyven, zömében magyarok lakta falvat felölelő jellegzetes erdélyi tájegységben a népművészet a mai napig megőrizte sajátos hagyományait, hiszen a népviselet, a fazekasság, a népköltészet és az építészet igencsak rányomta bélyegét a táj és az itt élő nép gondolkodására.
A Bánffyhunyad és Kolozsvár között elterülő vidéken temérdek látnivalóban lehet részed: szinte minden faluban találkozhatsz az Európa-szerte is híressé vált fazsindelyes, festett kazettás mennyezetű műemléktemplomokkal, fatornácos parasztházakkal. A vidék legkiemelkedőbb jellegzetessége a ma is élő népviselet, melyet hétköznapokon is viselni szoktak, ünnepekkor azonban teljes pompájában is megcsodálhatod ezeket.
Ha közelebbről is szeretnél megismerkedni a népművészeti tárgyakkal, akkor látogass el Körösfőre, ugyanis a házak előtt kirakodóvásár működik, így kedvedre válogathatsz a kézi hímzésű párnák, ruhák, valamint a faragott fatárgyak bőséges kínálatából.
Ezt a Budapesttől alig 350 km-re fekvő vidéket nem csupán népművészeti értékei miatt érdemes felkeresned – kirándulóhelynek is ideális terep ez, köszönhetően a rendkívül gazdag természeti szépségeinek.
Szállást bárhol könnyen találhatsz, a falusi turizmus nagyon jól szervezett, de ha mégis fedél nélkül maradnál, akkor a helybéliek vendégszeretetére is számíthatsz.
Tipp: látogass el a Sztána nevű település híres épületéhez, a Varjúvárhoz. A csodaszép környezetben megbúvó épület Kós Károly nevéhez fűződik.
Ajánlott útvonal: Budapest 4-es főút Ártánd (határállomás) Nagyvárad Királyhágó Bánffyhunyad – Körösfő.
