nlc.hu
Szabadidő
Bon appétit!

Bon appétit!

<b>Peter Mayle</b/> neve cseppet sem ismeretlen már a magyar olvasó számára. A franciák, és különösen a francia étkezési sajátosságok irányában hallatlanul nyitott és szünet nélkül érdeklõdõ angol író most mégis új oldaláról mutatkozik be elõttünk.








Ezúttal ugyanis elzarándokol a francia ételtitkok kútfőihez (persze közel sem valamennyihez, mint ahogy szeretné) és irodalmi ihletettségű, nem kis mértékben (ön)ironikus riportokban számol be tapasztalatairól. Amit ezekben művel, maga a színtiszta ismeretterjesztés. De mennyire másként, mint azt hazánkban egykoron a TIT előadók és prózai szerzők elkövették! Mayle egyetlen sora sem érdektelen, minden témájában érdekfeszítő, a kíváncsiságot mindvégig fokozni tudó és azt megtartó. Ezen hatások és képességek keretében vezet el bennünket olyan titkok forrásához, mint a jótékonysági célú, misével egybekötött szarvasgomba-árverés, a békacomb illő és kellő elkészítése, avagy az éticsiga-evés titkai.

Nem maradhatnak el a bor(tor)túrák és bor-maraton szenvedelmei, a kéklábú csirkék egyedül helyes elfogyasztása és átlényegítése hazafisággá, vagy a sajtok sajtjának, a „Livarot colonel”-nek felfedezése, versenyszerű eltüntetése, és csaknem végül az egyedülálló és szupertitkos, több mint száz éve működő Michelin-éttermi kalauz bemutatása. Bűvészmutatványok ezek, igazi bűvészmutatványok! Franciaországot megjárt, magukat alapos tudásúnak, tájékozottnak tekintők sorra elfeledkeztek arról, hogy bennünket, szerencsétlen kívülrekedteket beavassanak ezekbe a súlyos, bizonyára rájuk nézve is kötelező elhallgatás tárgyává tett nemzeti titkokba. (E vád alól felmentetik néhai Mendöl Tibor professzor úr, a világ kulináris titkainak avatott tudósa.) És íme most Mayle-bűvész lerántja a leplet, félrefújja a titkokról a rájuk telepedett vastag és időszerűtlenné vált port.





Szerző: Peter Mayle
A könyv címe: Bon appétit!
Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2006
Mi pedig csak ámulunk – és bámulunk a Karácsonyunk körül kialakult élelmiszer-botrányok ködétől csaknem végzetesen megvakított állapotunkon. Azon, ami Franciaországban teljességgel egyenlő a lehetetlennel. Azon, hogy van egy nép (legalább egy!), amelyik nem hajlandó elfogyasztani a rosszat, csakis a jót, sőt, a legjobbat. Valaha (hány éve is már?) mi is még csak a legjobbat ismertük! Istenem, add, hogy Peter Mayle jóvoltából rádöbbenjünk, mi sem tehetünk másként, vagyis nem ehetünk rosszabbat, mint a franciák! És akkor szívesen vetjük alá magunkat az olyan „civilizált purgálásoknak” – franciásított kímélő kúráknak is, mint amilyeneket Guérárd diéta-guru ugyancsak agyontitkolt, fehér ruhás (hmm!) hölgyikék által üzemeltetett luxus-tanyaháza nyújt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top