Tavaszi pezsgés Sopronban

Madártávlatból

A hűség városa minden évszakban nyújt valami látnivalót: tavasszal a Lövérek ébredő természete, nyáron a Fertő tó közelsége, ősszel az erdők rozsdaszíne, télen pedig az osztrák sípályák közelsége vonzza ide a turistákat. Ráadásul Sopronban tavasszal nemcsak a természet és az élővilág pezsdül fel, de a kulturális élet is, hiszen a Soproni Tavaszi Fesztiválon egymást érik a jobbnál jobb programok.


Veszély: az idegen bor

Sopronba azonban nem csak a fesztivál idején érdemes ellátogatni. A kanyargós, macskaköves kis utcák, a színes házak, a félhomályos árkádok és a kiváló gasztronómia is nagy vonzerőt jelent. Nem beszélve az épített emlékekről, amelyek egy több száz éves kultúra lenyomatát őrzik.
A patkó alakú, macskakövekkel borított belváros nem véletlenül kívánkozott oly sok festő vásznára. Igazi kis mesevilág, amely megmaradt a maga érintetlenségében, a XXI. században is. A Fő tér önmagában is egész napos programot jelent; ki sem kell innen mozdulnunk, hogy megismerjük Sopron történetét. Itt magasodik a 61 méter magas Tűztorony, amely a város jelképe.

Fő tér

A toronyba kétszáz lépcsőn juthatunk fel, és gyönyörű panoráma nyílik innen a városra. Alja a római kori falmaradványokra épült, mai alakját pedig az 1676-os tűvész után nyerte el. A torony őrei éjjel lámpással, nappal zászlóval jelezték, hogy merre látnak a városban tüzet, de akkor is riasztották Sopron lakóit, ha katonákat vagy idegen bort szállító szekeret észleltek a város felé vezető utakon. A Tűztorony lábánál áll a Hűségkapu, amelyet annak emlékére emeltek, hogy az 1921-ben tartott népszavazáson a soproniak és még nyolc község lakói úgy döntöttek, Magyarországhoz akarnak tartozni.

Tűztorony

Mátyás és Petőfi

Szintén a Fő téren található a Storno-, illetve a Fabricius-ház, illetve a Patikamúzeum. Fontos azonban tudnunk, hogy a múzeumok a hidegebb hónapokban nincsenek egész nap nyitva: a Fabricius-házban délelőtt, a Storno-házban délután barangolhatunk.

A Storno-ház falai között művészek, koronás fők és gazdag polgárok fordultak meg; nevét idősebb Storno Ferencről kapta, aki 1872-ben vásárolta meg az épületet. Emléktábla hirdeti, hogy 1482–83 telén Mátyás király itt szállt meg, amikor Bécset ostromolta, és Liszt Ferenc is többször adott koncertet a ház termeiben. Storno élete egyébként önmagában is kész regény, hiszen kéményseprőként dolgozott, ám amikor feleségül vett egy gazdag özvegyet, végre hobbijával, a rajzzal foglalkozhatott, és rövidesen kora egyik legkeresettebb restaurátora lett.

A Fabricius-ház névadója Fabricius Endre polgármester; az övé volt a Fő tér 6. szám alatti épület. A város első embere barátjának tudhatta Petőfi Sándort, és a költő a laktanyából kiszökve Fabriciusnál öltözött át civil ruhába, hogy meghallgassa Liszt Ferenc koncertjét. Ma a ház pincéjében Sopron római kori kőemlékei találhatók, míg a homlokzati szárny két emeletén a XVII–XVIII. századi emberek életébe leshetünk be.
A Fő tér 2. szám alatt található a Patikamúzeum, melyben a XVII. századtól az Angyal patika működött. Ma a korabeli gyógyszerészet és népi gyógyászat kellékei kapnak itt helyet, olyan érdekes eszközökkel, mint a szemmel verés elleni amulett vagy a „gyermekfrász” ellen védő sapka.

• Soproni Tavaszi Napok •

1983-ban Sopron első vidéki városként csatlakozott a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozathoz, és az évek során egyre több és változatosabb programmal várta a kultúra és a művészetek szerelmeseit. Idén március 16-án kezdődik a fesztivál és március 31-én zárul az idén 45. születésnapját ünneplő Juventus Koncert Fúvószenekar hangversenyével. Széchenyi tér Néhány érdekesnek ígérkező program: • Demjén Ferenc koncertje (március 16.), • Sebestyén Márta és a Dűvő együttes koncertje (március 21.), • a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye (március 23.), • Ella Fitzgerald-emlékest (március 27.), • Nagy Csaba, a 2002-es Év Természetfotósa díj nyertesének kiállítása (március 24-től), • a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Alkalmazott Művészeti Intézet hallgatóinak látványshow-ja (március 24–25.), • virágkötészeti bemutató és kertészeti vásár (március 30. – április 1.).

Tudtad? Érdekességek Sopronról

A kékfrankos hazája

Sopron és környéke Magyarország egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke, melynek legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon ezerötszáz hektárnyi területet foglal magába. A vidék 2001 óta a világörökség része. Sopron a kékfrankos fővárosa, de jelentősek a zweigelt-, a cabernet sauvignon és a merlot-ültetvények is. A fehérborfajták közül a zenit, a zöldveltelini, a tramini és a chardonnay jelentős.


Miért éppen Lövérek?

Sopronról sokaknak elsőként a Lövérek jut az eszébe, azaz a várostól délre eső dombvidék, amely kirándulásokra, nagy sétákra csábít. A fenyvesek, tölgyesek és gesztenyések tövében májusban nyílik a gyöngyvirág, augusztusban pedig ciklámen virágzik. A lövérek szó íjászokat jelent, akiket IV. Béla király telepített erre a területre. A Lövérek legmagasabb pontja a 389 méteren található Károly-magaslat, melynek 23 méter magas kilátójából tiszta időben akár a pozsonyi várig is ellátni.







Szállásajánlatok Sopronba utazóknak:

• Bio-Sport Hotel Lövér (Sopron, Várisi u. 4.)
• Hotel Panoráma (Sopron, Panoráma u. 38.)
• Hotel Wollner (Sopron, Templom u. 20.)
• Fekete Bárány Panzió (Sopron, Fövényverem u. 6.)
• Patkó Fogadó (Sopron, Somfalvi u. 24.)
• Rejtekadó Vadászház (Nemeskuti út 1.)