Egy romantikus vígjátékra, amelyben egy kiöregedett popsztár és egy szobanövény-ápoló sikerdalokat szerez, legjobb üres fejjel beülni. A mozi folyosóján kell hagyni a valós életet az összes kivasalni való ruhával, a főnök hülyeségeivel és az idióta autósokkal együtt. Mert a világ olyan, hogy a szekrényben vannak kivasalt ruhák, a főnöknek is lehet igaza és van olyan autós, aki megáll a zebránál. A mesében is megeszi a farkas a nagymamát, de végül a vadász épségben kiszabadítja, így egy romantikus vígjátékban is lehet olyan, hogy Alex Fletcher (Hugh Grant) találkozik Sophie Fisherrel (Drew Barrymore) és egymásba szeretnek. Persze a szerelemről már készültek szebb, kedvesebb és velőtrázóbb alkotások is, de a Zene és szöveg felvillant annyi humort és iróniát, hogy egész kellemesen szórakoztatóvá válik.
Van-e elkeserítőbb egy divatjamúlt popsztárnál? Van: amikor az egykori könnyűzenei legenda végre visszatérhetne, ha szerez egy jó számot, de semmi nem jut az eszébe.
Alex Fletcher (Hugh Grant) már csak a nosztalgiából él: harmadvonalbeli vidéki helyszíneken adja elő régi számait öregedő rajongóinak. Egy szeszélyes ifjú sztárocska azonban a fejébe veszi, hogy legújabb lemezén duettet énekeljen apja kedvencével, és felkéri a férfit, gyorsan írjon kettejüknek egy slágert. Fletchernek azonban nincs ihlete: zenét rég nem szerzett már, szöveget pedig még sosem írt. Most már csak a csoda segíthet rajta. És az meg is érkezik a szobanövényeit ápoló bejárónő (Drew Barrymore) személyében: aki nagyszájú, jó érzéke van a dalszövegekhez, és semmi kedve titkos szerzőtárssá válni. Alex azonban elég rég dolgozik a show-bizniszben ahhoz, hogy bárkit meggyőzzön, elvarázsoljon és kizsebeljen, ha kell. Ő legalábbis ezt hiszi… |
Éljen a nosztalgia
Persze kit érdekel a szerelmi szál meg a sikeres énekesnő felkérése, hogy Alex írjon neki egy slágert? Az is teljesen mindegy, hogy Alex Fletcher, a nyolcvanas években sikeres, mára azonban kiégett popsztár boldog lesz-e, képes-e a visszatérésre és vajon megírja-e a Britney Spears és Shakira klónnak a kívánt dalt? Viszont az már sokkal izgalmasabb, hogy a csípője bírja-e a vidámparki haknikat. Éljen a káröröm és ezzel együtt éljen a nosztalgia is, amikor klipeket néztünk minden szabad percünkben.
 |
Izomláz a főcím alatt
A film szerkezete keretes két hatalmas röhögés közé elrejtettek néhány poént és egy kis párkapcsolati zűrzavart. Még ki sem írták a film címét, nekem már fájt az oldalam a nevetéstől, de ezt a film alatt kellemesen kipihentem, majd következett az alkotók listája, és én ismét könnyesre nevettem magam. A színészi alakítások ehhez képest szóra sem érdemesek, akárcsak a forgatókönyv fordulatai, amelyek igen haloványak lennének még egy olcsó szerelmi regény oldalaira is.
 |
A Zene és szövegben címéhez méltóan néhány dal el is hangzik, és ami igazán meglepő, hogy ezeket Hugh Grant (aki saját bevallása szerint botfülű) és Drew Barrymore saját maguk éneklik.
 |
A film eredeti címe: Music and Lyrics
Írta és rendezte:
Mark Lawrence
Főszereplők:
Drew Barrymore
Hugh Grant
