Szeretnék eloszlatni egy tévhitet: nem a kutya az ember legjobb barátja! Hanem a tészta. Minden tiszteletem a kutyáké (különös tekintettel egy bizonyos Lautrec nevű francia buldogra), de még egyikük sem húzott ki a pácból, amikor váratlanul beesett hozzám egy halom meglehetősen éhes barátom. Egyik sem tudott valós alternatívát kínálni a vasárnapi ebéd húsleves-rántott hús klasszikus kettőssel szemben. Egyik sem tudott egy romantikus gyertyafényes vacsora fénypontjává válni. (Megjegyzés: tisztelem és becsülöm a kultúrák sokszínűségét, de rendes ember nem eszik kutyát.) (Nem, még Ázsiában sem.)
Szóval, én eddig is úgy gondoltam a tésztára, mint egy igazi barátra, aki a konyhámban lakik. (Vagy, hogy elkerüljem a kannibalizmusra utaló felhangokat: igazi baráti ételre). Ezért ért a hatalmas meglepetés, amikor megtudtam, hogy egyik
kedvenc tésztamárkám (minek titkoljam, a
Gyermelyi, tessék venni, finom!) létrehozott egy
Programfaló nevű jegyirodát, ahol vonalkódokkal olcsóbban juthatok hozzá koncert- meg egyéb jegyekhez! Mikor elmondtam édesanyámnak, rögtön meg is nézte a programokat, és ennek következtében első kedvezményes jegyeimet a Koncz Zsuzsa-koncertre vásároltam
Anyu imádta
(Én meg őt szeretem. Nagyon.)
Aztán gyorsan kinéztem magamnak pár programot a következő hónapokra,
hogy túltegyem magam az elsőn:
George Michael májusra, Yonderboi júniusra
(És ügyesen leszerveztem, hogy anyu apussal menjen
Máté Péter- emlékkoncertre
)
Sőt, a www.programfalo.hu honlapon kérni is lehet műsorokat. A tészta most már ezt is tudja? Még egy-két funkció, és lekörözi a svájcibicskát! Ráadásul amúgy is rengeteget veszek belőle, hegyekben áll otthon a vonalkód, tehát a programfalóval vásárolt jegy gyakorlatilag nettó spórolást jelent!
Mostanában néha azon kapom magam, hogy egy olyan világról álmodozom, ahol minden alapvető fogyasztási cikk mellé hozzácsapnak egy kis ingyenkultúrát: kenyérhez könyvutalványt, tejhez verseskötetet (vagy akár csak egy grátisz haikut
), mosóporhoz művészeti albumot
A világ még nem ilyen. Gyakran választani kell kultúra és fogyasztás között. De már látom az első sugarakat:
tésztával olcsóbban jutok művészethez és ennek csak örülni tudok. (Szó szerint: fülig jóllakottan!)
