 |
A Fratellis első fellépése OHenry bárjában történt meg 2005-ben, Glasgowban. Merthogy ezek a srácok skótok. Az album végighallgatása után csak annyi jut az ember eszébe, hogy de jó lett volna ott lenni. A fellépés után 2006-ban a banda üstökösként robbant be, és vélhetően több kocsma, illetve pub oldalát rúgták már szét.
A zenei anyag a klasszikus hármas punk-rock felállásra épül: könnyen megjegyezhető dallamok, gyorsan visszatérő óbégatós refrének, és ugrálós, csápolós gitár-reszelések. A formáció nevét illetően meglepő történeket láttak már napvilágot. Egyesek szerint, mivel a fratelli szó bátyót jelent, ezért a srácok csakis testvérek lehetnek, más forrás szerint Barry Wallace eredeti vezeték neve Fratelli (ne vegyük komolyan őket!). A még hamvas zenekar keletkezése is ellentmondó sztorikra épül. Legyen elég, hogy van, aki egy négytagú esküvői, azaz klasszikus lagzi-zenekar kései leszármazottjainak tartja a Fratellist, valaki szerint pedig csak egyszerűen egy lemezboltban találkozott a három skót dudás, és gyorsan eldöntötték, hogy csinálnak valami zenei balhét. Jelentjük: megcsinálták.
 |
Sajnos itthon egyelőre kevésbé ismertek és elismertek, ami miatt nem valószínű, hogy akár rádiókban, akár bulizós helyeken felcsenghetne egy-egy Fratellis nóta. Pedig nagyon megérdemelnék a srácok, és az album is.
Aki nem fejrázós, bulizós fajta, de szereti a feszes punk-rockot, az is megkaphatja szülinapra a korongot, mert autóban például kifejezetten jó útitárs. Elaludni nem fogunk mellette, az tuti.
Tracklista:
01. Henrietta
02. Flathead
03. Whistle For The Choir
04. Chelsea Dagger
05. For The Girl
06. Doginabag
07. Creepin’ Up The Backstairs
08. Vince The Loveable Stoner
09. Everybody Knows You Cried Last Night
10. Baby Fratelli
11. Got Ma Nuts From A Hippy
12. Ole Black ‘n’ Blue Eyes
Kiadó: Universal Music
