| Előadások: | |
| 2007. július 26., 27., 28., 29. Zsámbék (Zsámbéki Nyári Színház) 2007. augusztus 2. Balatonföldvár (Balatonföldvári Szabadtéri Színház-Kulturális Kikötő)
|
A Libiomfi története valós alapokon nyugszik. Az alapötletét Liebe Attila, az ózdi fojtogató adta, aki vidéki művelődési házakban az általa értelmezett Sztanyiszlavszkij-módszer szerint tanított színjátszást fiataloknak úgy, hogy közben fojtogatta tanítványait. A börtönből kikerülve újra oktatni kezdett
A mi történetünk középpontjában is egy színházi rendező áll, aki meglehetősen sajátosan értelmezi Sztanyiszlavszkij módszerét. A rendező Libi bá régi nagy álma teljesülhet azzal, hogy végre színre viheti az általa feldolgozott Micimackót. Castingot tart, és egy különleges módszer segítségével kiválasztja a kiválasztottakat. Szerephez jutni nem könnyű nála, hiszen csak az lehet kiválasztott, aki belelátja szerepét egy bögre kakaóba A dilettánsok (vagyis a színészek) pillanatok alatt a körön kívülre kerülnek, és csak a valódi állatok Malacka, Micimackó, Nyuszi, Bagoly és Füles lehetnek majd szereplői az előadásnak.
| Színlap |
| Libi bácsi: Tamási Zoltán Anikó bácsi, Libi élettársa: Dióssi Gábor Kaszás, Nagyi, Rendőr, Libi bácsi papája: Sipos Imre Zsolti (Mackó): Végh Zsolt Angéla (Malacka): Stefanovics Angéla Zoli (Nyuszi): Kálmánchelyi Zoltán Csabi (Füles, Bagoly): Hajduk Károly Zongorista: Kiss István Díszlet: Murányi Tünde Jelmez: Szűcs Edit Rendezők: Végh Zsolt, Stefanovics Angéla, Kálmánchelyi Zoltán |
Egyik este úgy döntenek, ellógnak egy éjszakára és szórakoznak, kirúgnak a hámból. Az éjszaka során az egész világot körülutazzák, még a Marsra is eljutnak. Libi bá rossznéven veszi, hogy színjátszói végre magukra és egymásra találtak, úgy érzi, hogy ez az engedetlen magatartás az ő előadásának a kárára megy. Most megmutatja, valójában miben rejlik módszerének titka, hogy mi módon tudja állapotba hozni színészeit. Micimackó és társai megrettennek a mester agresszív magatartásától, ahogy oktatólag fojtogatja őket, és elmenekülnek a tanyáról.
Hosszas vívódás következik a mester és tanítványainak elszakadása után. A kakaó elfogyott. Libi bá magánélete egyik pillanatról a másikra válságba kerül, egy súlyos veszekedés után élettársa, Anikó bácsi is elhagyja őt. Micimackó és Malacka között lángra gyúl a szerelem, de az elszakadt állatok így is érzik, hogy életük nem lehet teljes mesterük nélkül, elhatározzák hát, hogy meglepik őt, és létrehozzák a Libi bá által elképzelt előadást.
A végén természetesen minden megoldódik, hiszen Anikó bácsi visszatér az ő szeretett urához, és az előadás is beteljesedik úgy, ahogy azt Libi bá akarta: Malackát elönti az árvíz, Micimackó leesik a fáról és szörnyethal, Nyuszit lelövik az üzletfelei, és Füles elveszíti a farkát
 |
Hozzáfűzés a színdarabhoz
A darab annak a tragikomikumát mutatja meg, hogy milyenek vagyunk, amikor a legjobb szándékkal bátran szembenézünk a sorsunkkal, ám tévesen ítéljük meg szerepünk a világban, illetve saját sorsunkban. Libi bá tanítványai (a kiválasztottak) talajvesztett kisembereknek hiszik magukat, pedig valójában nagy formátumú, jobb sorsa érdemes hősök, ugyanakkor Libi és Anikó kisstílű komikus figurák, akik ezzel szemben tragikus hősöknek képzelik magukat. A tragikomikus végkifejletben (a fiatalok belehalnak az előadásba, amit mesterük párjával együtt végigalszik) mindenki megtalálja saját szerepét. A fiatalok hőssé, Libiék bohóccá válnak. Ekkor kerül mégis minden a helyére. Az előadás egy olyan naiv kalandra hív, melyben beteljesíthetjük sorsunkat, hogy egyek lehessünk önmagunkkal. És helyreáll a világ rendje. Ami ebben a világban azért elég bizarrul néz ki.
A díszlet
Az előadás fő színpadi eleme egy sokféleképpen átalakítható, mozgatható, berendezhető szekrény, mely segítségével a helyszíneket, tereket határozzuk meg. (Ez a szekrény Libi bácsihoz kapcsolódik az apja szekrénye és a történetet ezen keresztül látjuk.) Az előadás helyszíneit ez az egyetlen díszlet határozza meg, mely mindig átalakul (berendezzük, földre fektetjük, kisebb ablakokat, fakkokat nyitunk belőle ). Például az egyik jelenetben berendezünk egy komplett vonatkupét, a másikban viszont már autóvá változik. Így hol egy ház belseje lesz, hol autó, kerti konyha, ajtó, ablak, koporsó Ezzel Libi bácsi szekrénye állandó meglepetést okoz a nézőnek, mint valami rejtelmes, varázslatos dolog, mint amilyen Libi bá sötét múltja
Az előadás játékstílusa
A prózai jelenetekbe sok improvizatív, interaktív helyzetet szeretnénk csempészni. Egy élő, happening jellegű, szabad előadást képzeltünk el. A történetvezetés, a versek és a dalok erős belső struktúrát adnak az előadásnak, de a prózai jelenetek könnyed improvizatív játékmódja állandó belső kontrasztot és feszültséget teremt. Egy olyan szabad, közös játék lehetőségét nyújtja az előadás, mely mégis szigorúan halad egy konkrét történet mentén, időről-időre fix megállókkal (ezek a versek és a dalok).
