nlc.hu
Szabadidő
Vámpírok bálja

Vámpírok bálja

Megnéztük, majd véleményeztük a 2007-es év szenzációjaként reklámozott musicalt – persze szigorúan szubjektíven. Nyugodtan cipeld magaddal a pasidat is – a darab végén õ is állva fog tapsolni, mint a többiek…




A Vámpírok báljában az a jó, hogy ha angolul énekelnék, egy az egyben át lehetne pakolni a Broadwayre. Egyszerűen jó érzés, hogy Magyarországon is össze tudnak hozni egy olyan produkciót, amelynek a végén nem udvariasságból tapsol az ember, és miközben hazamegy, nem azt magyarázza a többieknek, hogy „azért nem volt rossz, látszott benne a munka, igyekeztek…”, hanem hogy „szólok majd a fiúknak, hogy vigyék el ide a nőiket”. Merthogy a lányok imádják a színházat, és ez az előadás kivételesen az alfa-hím beállítottságú haverjaimnak is bejöhet.


Az alaptörténet

Erdély, a 19. század vége. Abronsius professzor (rettenthetetlen vámpírvadász) és fiatal segéde, Alfred egy faluba érkeznek, amely közelében állítólag egy vámpírokkal teli kastély áll. Bár a helyi fogadóban ezt senki sem ismeri el, az emberek errefelé megszállottan vonzódnak a fokhagymához, ami köztudottan távol tartja a vérszívókat… A romantikus Alfred szerelmes lesz a fogadós lányába, Sarah-ba, aki hasonlóan érez az ifjú iránt. Ám a lány ártatlanul igéző énekére megjelenik a vámpír gróf Krolock, és meghívja a közeli kastélyában tartandó bálba. Sarah-ban vágyakozás ébred a gróf és a vámpírok halhatatlan világa iránt…






A főrendező – Roman Polanski

Roman Polanski világhírű lengyel színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró. Összesen négyszer jelölték Oscar-díjra, amelyből egyet meg is kapott, 2002-ben, a Zongorista című film rendezéséért. A Vámpírok bálja, avagy már megbocsásson, de a nyakamat harapja című groteszk horrorkomédiát 1967-ben rendezte. Aki esetleg a filmet nem szerette (mint például jelen sorok szerzője), azért adjon egy esélyt a musicalnek, ugyanis Polanski fekete humora a színpadon nagyon is működik! A színházi előadást egyébként szintén az idős lengyel rendező követte el, mintegy mandinerből: a bécsi eredetit ő rendezte, a többit pedig a tanítványai, az ő instrukciói alapján.






A zeneszerző – Jim Steinman


Jim Steinman zeneszerző, szövegíró és producer lemezeit az elmúlt 18 évben több mint 100 millió példányban adták el szerte a világon. Olyan sztároknak írt már dalokat, mint Meat Loaf, Bonnie Tyler és Celine Dion. Bár Steinman pályafutása során több musicalt is írt, kétségtelen, hogy a legnagyobb sikert a Vámpírok bálja hozta neki. A darabot először Bécsben mutatták be, 1997-ben. Érdekesség, hogy az előadás zenéjének 70 százaléka újrahasznosított, azaz korábbi szerzeményeit ültette át a darabba.

Hallgasd meg: Krolock gróf dala, az Unstillbare Gier (A csillapíthatatlan éhség). A videót egy lelkes amatőr vágta a zenére, nincs köze az előadáshoz.


Díszlet, jelmez – Kentaur


Tudom, elég furcsa egy ajánlóban külön kitérni a díszlet- és jelmeztervezőre, de az az igazság, hogy a Vámpírok báljában annyira fontos a látványvilág, hogy nem mehetünk el mellette. A magyar előadás díszletét a zseniális Erkel László, alias Kentaur jegyzi. Írhatnánk sokat a mesés díszletekről, ruhákról, sminkekről, de a képek többet mesélnek…







A szereposztás

A darabot hármas szereposztásban játsszák, ami azzal a komoly előnnyel bír, hogy akár naponta lehet előadást tartani… Én az egyes számú szereposztást láttam [Egyházi Géza (Krolock gróf); Andrádi Zsanett (Sarah); Sánta László (Alfred); Jegercsik Csaba (Professzor Abronsius); Pavlevits Béla (Chagal); Kecskés Tímea (Magda); Pirgel Dávid (Herbert)]. A színészi játék pazar volt, szívből ajánlom mindenkinek. Kiemelném Egyházi Géza és Kecskés Tímea hangját – előbbit azért, mert libabőrös lesz az ember tőle, annyira jó, utóbbit azért, mert a „magas C-nél” még az ablakok is berepednek, annyira… magas.







Nagyon szubjektív zárszó

Fanatikus Nyomorultak (musical) és Miss Saigon rajongó vagyok, ezért az első felvonásban nem igazán tudtam mit kezdeni azzal, hogy ez a musical nemhogy nem egy epikus történet, de még nem is gyönyörű-tragikus szerelem meséje… Szerencsére egy idő után a humor, a tánc, a zene és a színészi játék legyőzte cinikus ellenállásomat, és az előadás teljesen magával ragadott! Fontos infó: a második felvonás mind látványában, mind zenéjében erősebb, mint az első… Ha a pasid be van oltva színház ellen, és fészkelődik melletted, ne hagyd magad! A darab végén ő is állva fog tapsolni, mint a többiek…

Előadások:
2007. 08. 02. csütörtök, 19:00 
2007. 08. 03. péntek, 19:00 
2007. 08. 04. szombat, 19:30 
2007. 08. 30. csütörtök, 19:00 
2007. 08. 31. péntek, 19:00 
2007. 09. 01. szombat, 15:00 
2007. 09. 01. szombat, 19:30 
2007. 09. 02. vasárnap, 15:00
2007. 09. 02. vasárnap, 19:30

Az előadás helye: Magyar Színház


Tipp: A darab hivatalos honlapja »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top