 |
| Lulu és Layla |
Layla világra jövetelével nem ért véget az állatkerti szakemberek munkája. Mivel Lulu, az anyaállat állapota lehetővé tette, egy hónappal az ellés után újabb mesterséges termékenyítés történt, amely azonban nem bizonyult sikeresnek. A következő beavatkozásra június 14-én került sor, és ez már meghozta a kívánt eredményt.
A laboratóriumi minták alapján két hete már lehetett gyanítani, hogy Lulu valószínűleg vemhes, ezt azonban csak a múlt heti, altatásban végrehajtott ultrahangos vizsgálat során sikerült kétséget kizáróan igazolni. A nőstény orrszarvú testében egy kb. 10 cm hosszúságú magzat fejlődik. Mivel a szélesszájú orrszarvúak vemhességi ideje 16-17 hónap, komplikációmentes vemhesség esetén 2008 végén lehet számítani a kis orrszarvú világra jövetelére.
 |
| Lulu az altatásban végrehajtott vizsgálat előtt; Fotó: Szandelszky Béla / Pool |
A kicsi neme is csak akkor derül majd ki, hiszen egy négyhónapos magzatnál az ivart még nem lehet megállapítani, a vemhesség későbbi szakaszában pedig az ultrahangos vizsgálathoz elengedhetetlen altatás túlságosan kockázatos lenne.
Amíg a januárban született Laylának a Budapesten élő hím, Easy Boy volt az apja, a mostani vemhességet előidéző mesterséges termékenyítés során a szakemberek egy másik apaállattól nyertek szaporítóanyagot.
 |
| Dr. Robert Hermes az ultrahangos berendezés kijelzőjét figyeli. Az ultrahangos felvételen a kb. 10 cm-es magzat feji vége és mellürege látható; Fotó: Szandelszky Béla, Berlini Állatkert |
A Colchesteri Állatkert Simba nevű, 38 éves hím orrszarvújától levett spermát ráadásul előzőleg három éven át mélyfagyasztott állapotban azaz mínusz 196 °C-on tárolták. Mivel a kriokonzervált, vagyis fagyasztva tartósított szaporítóanyag használatával végzett mesterséges termékenyítésből eddig még sohasem született orrszarvú, Lulu magzatának jövő évi sikeres világrajövetele ismét jelentős mérföldkő lenne az orrszarvúak mesterséges termékenyítésével kapcsolatos kutató és fejlesztő munkában. Az ezzel összefüggő erőfeszítések jelentős természetvédelmi haszonnal járnak, hiszen a mesterséges termékenyítés, és a szaporítóanyag fagyasztott állapotban való tartósítása olyan eszközt jelentene a természetvédelem számára, amely jelentősen hozzájárulhat e veszélyeztetett nagyemlősök megmentéséhez. Az eljárás széleskörű alkalmazásával ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek vadon élő orrszarvúak ivarsejtjeit tartósítsák, és így ezektől az állatoktól akkor is lehet majd utódot nyerni, ha az orvvadászok esetleg elpusztítják őket.
| A Földünkön élő öt orrszarvúfajból a jávai orrszarvúak (Rhinoceros sondaicus) a legritkábbak: a Jávához tartozó Kulon-félszigeten kialakított rezervátumban kb. 55-60 egyed él ebből a fajból, Vietnám területén pedig további 10-20 egyed képviseli ezt a kritikusan veszélyeztetett állatfajt. Ugyancsak kritikusan veszélyeztetett a szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis), amelyből nem egészen 400 egyed él vadon. A veszélyeztetett indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) vadonbeli egyedszámát kétezerre becsülik a szakemberek, az Afrikában honos keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) pedig 3100-as egyedszámmal is kritikusan veszélyeztetettnek számít. Az orrszarvúak közül a legnagyobbra növő, és relatíve a leggyakoribb faj a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum): az Afrikában honos faj becsült egyedszáma tizenkétezerre tehető, természetvédelmi minősítése így veszélyeztetettség közeli. Ugyanakkor ez az egyedszám a hatékony természetvédelemnek köszönhető, hiszen száz esztendővel ezelőtt csak néhány tucat élt ebből az állatfajból. Sajnos a szélesszájú orrszarvúak északi alfaja (Ceratotherium simum cottoni) annyira megritkult, hogy vadon már csak 3 (!) állat él a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, 8 további egyed pedig egy csehországi, illetve egy USA-beli állatkert lakója. Az alfaj megmentéséhez a természetes szaporulat valószínűleg nem lenne elegendő, így az északi szélesszájú orrszarvúak megmentésében a mesterséges termékenyítés tűnik az egyetlen lehetőségnek. |
