Mohács a busójárás idején
A Duna parti várost szép épületei, kellemes városközpontja önmagában is remek kirándulóhellyé varázsolják, ám ha látogatásunkat január végére időzítjük, akkor garantáltan maradandó élményben lesz részünk, hiszen vidámság, izgalom jellemzi e napokat.
A régi hagyományok lankadatlan ápolása kedvéért idén sem marad el a busójárás Mohácson, vegyüljünk el mi is a téltemető, tavaszköszöntő vidám ünnepi forgatagban. Ne lepődjünk meg, ha az utcákon kifordított birkabundába, fehér vászongatyába öltözött, faálarcot viselő alakokkal találjuk magunkat szembe, hiszen csupán a hagyományos busó öltözethez van szerencsénk.
A hagyomány szerint ugyanis a mohácsi busók hosszúszőrű állatbőrbe bújva, fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva, hol félelmetes, hol vidám forgataggá varázsolják a várost.
A téltemető, tavaszköszöntő farsangvégi karnevál Kisfarsangtól Farsangtemetésig, azaz Húshagyókeddig tart, s jókedvű mulatsággal ér véget. A forgatókönyv minden évben ugyan az: csütörtöktől farsangvasárnapig a gyerekhad uralja az utcákat. Rongyos ruhába öltözve, jankeleként kergetőznek, csúfolódnak városszerte. A felnőttek vasárnap csatlakoznak a mulatsághoz.
A felvonulás fő érdekessége az ijesztő, szalmával kitömött birkabundás, álarcos busók és harisnyában tollat, fűrészport rázogató gyerekek mellett, a középkori ágyú felvezetése, hangos durrogtatások kíséretével.
A farsangvégi karnevál számos egyéb látványossággal szolgál a résztvevők számára, ugyanis a karneváli felvonuláson túl népművészeti vásárral, folklórprogramokkal, kiállításokkal és táncmulatságokkal várják a kalandos kedvű vendégeket. Ha lemaradtunk volna a valódi busójárásról, vagy ha nem a farsang időszakában látogatunk a városba, akkor sem kell csüggedni, a Busó Házban ízelítőt kaphatunk a busójárás hangulatából, az életnagyságú, busómaszkot viselő bábuknak, boszorkányfiguráknak köszönhetően.
Busójárás időpont: 2008. január 31. – február 5.
Helyszín: Mohács utcái, terei
A település megközelítése:
Mohács Baranya megye keleti részén, a Duna jobb partján található. Pécs felől az 57-es, Budapest felől az 56. számú úton közelíthető meg.
További információk a programokról »
A farsang hagyományosan a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tartó, évenként a húsvét időpontjától függően változó időszak. A farsang farka farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd, azaz a farsang három záró napja a fékevesztett mulatságok, maskarázások, bálok kitüntetett ideje. Idén rövid a farsang, sietni kell felkötni a farsang farkát! |
Farsangfarki Mulatság Szentendrén
Farsangfarki Mulatságot rendeznek február 2-án, szombaton 10-17 óráig a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatóközpontjában. A farsangi fonóban állatmaszkokat, sapkamaszkokat és díszes reneszánsz álarcokat készíthetünk, kecskeszakállat ölthetünk, és elleshetjük a fonás csínját-bínját, de lehetőségünk nyílik akár gyertyát mártani, vagy fánkot kóstolni. Az alakoskodók és maskarások zajos csörömpöléssel űzik el a telet. A nagyobbakat és a felnőtteket a mulatság végén moldvai táncházba várják.
Időpont: 2008. február 2-án, szombaton 10-17 óra között
Helyszín: Szentendre, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatóközpontja és a Dusnoki szélmalom
Belépő:
felnőtt: 800 Ft
diák: 400 Ft
Nyitva tartás: A program 10-17 óráig tart a Skanzen Oktatóközpontjában.
A Skanzen területe 10-15 óra között látogatható, a házak zárva tartanak.
Jegyek az Oktatóközpontban válthatók.
Bővebben a programokról »
Reneszánsz Karnevál
A Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő reneszánsz emlékév nyitórendezvénye a gyulai Reneszánsz Karnevál. A város kellemes klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez – még télvíz idején is.
Gyulán ugyan már 2004 óta rendeznek Reneszánsz Karnevált, de az idei évben a hagyományos karneváli programok tovább gazdagodnak Mátyás kori életképekkel, reneszánsz kori táncos, zenés műsorokkal, kiállításokkal, divatbemutatókkal, gasztronómiai különlegességekkel.
A rendezvény ideje alatt Gyulán feltárul a korabeli kultúra, történelem és gasztronómia a vár falain kívül és belül egyaránt. A városba látogatók mind a vásár területén, mind a város számos éttermében belekóstolhatnak a helyi, illetve reneszánsz kort idéző csemegékbe, étkekbe, lelket melegítő italokba és egyéb finomságokba is.
Az ünnepet színpompás felvonulás nyitja meg, amely a városháza elől indul. Nem maradnak el az elmúlt évek során már megszokott programok sem: lesz középkori vásár, ökörsütés, mutatványosok, lovagi torna, korhű divatbemutató, jelmezverseny, karikaturista és jósnő, de találkozhatunk borlovagokkal, megismerkedhetünk a kor mesterségeivel is.
A fiatalabb korosztály sem marad szórakozás nélkül. A gyerekek minden délelőtt külön gyermekprogramokon, kézműves és múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt, táncokat tanulhatnak, versenyezhetnek és számos korabeli eszközt, mesterséget próbálhatnak ki. A felnőttek valódi lovagi tornán vehetnek részt, a győzteseket a sikeres ügyességi próbák után lovaggá üttetnek!
Helyszín: Gyula
Időpont: 2008. február 15-17.
Bővebben a programokról »
Tikverőzés Mohán
A máig élő húshagyó keddi népszokás országosan ismertté tette az alig párszáz lelket számláló Fejér megyei települést. A falu életében minden kétséget kizáróan a legjelentősebb eseménynek a húshagyó keddi Tikverőzés számít. A mohai különlegesség, a Tikverőzés során a farsanghoz illően jellegzetes álarcot, színes szalagokból összevarrt ruhát öltenek a falubéli fiúk, hogy elűzzék a telet, a rosszat és a betegségeket.
A színes farsangi maskarásba öltözött fiatalok bekenik korommal a lányokat, asszonyokat, végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást, mint a termékenység szimbólumát. A falu népe számára óriási lakomával (a több száz tojásból az esti mulatságra rántotta készül) és tánccal zárul a farsangi mulatozás.
Időpont: 2008. február 5.
Helyszín: Moha
Bővebben a programokról »