A játék reneszánsza során újjászületnek a Skanzenben a régi játékszerek és újra átélhetővé válnak a hagyományos közösségi játékalkalmak, a játékos tevékenységek. A programokban az európai
reneszánsz népi kultúra magyar vonatkozásaira is rámutatnak.
A Skanzen a reneszánsz évben hatalmas játéktáblává válik, amelynek mezőin lépkedve a látogatók mindig új játékot és új felfedeznivalót találnak maguknak. A Hetedhét játéktérben térképes programfüzet segíti a játékosokat a tájékozódásban, a játéklehetőségek és a játékszabályok megismerésében. A Hetedhét játékév nem csak a gyerekeknek szól, hiszen a Skanzenben 0–99 éves korig, egyénileg és korlátlan létszámú társaságban, korhatár nélkül lehet játszani! Az első
játékszabály: aki két hatost dob egyszerre, ingyenesen beléphet!
Játékos életképek: A Kisalföld tájegység lakóházaiban olyan szobákba lehet betekinteni, ahol három
időmetszetben (1890-es, 1930-as, 1970-es évek) otthoni játékhelyzetek tárgybeli lenyomatai láthatók: téli fonóbeli jelenet, karácsonyi ajándékozás és a városból a falun élő nagyszülőkhöz szünidőre érkező unokák játékai.
Játszd újra!: Újra kipróbálható játékszerek: ugróiskola, ugrálókötél, karika, gólyaláb, csiga, madzag, kötél, kocka, kártya, hajtogatós mesekönyv, malom, teke, csocsó és roller a Hetedhét játéktáblán!
Műtárgyrejtvény: A hét tájegység hét házának hét szobájában hét-hét tárgy idegen. Játékos látni
tanulás, játékos néprajzi tárgykeresés.
Itt a piros, hol a piros?: A múzeum 50 hektárnyi területének hét pontján nagy és piros játékokat helyeztünk el. A labirintus, a labdahempergő, az óriási ördöglakat, a rönképítő, a rönkhinta, a
rollerkölcsönző és az óriás látófa, valamint a hordó-ló és a szamárhúzó szórakoztató
kikapcsolódást nyújt a mozgékony játékosoknak.
Napi játékok: A legtöbb népi játék napi játék: egy alkalmas pillanatban születik, fűből-fából készül,
sokszor csak éppen tenyérnyi méretű. Legtöbbször egyetlen használatra készül, vagy éppen maga az elkészítés a legjobb játék: a szőrlabda gyúrása, a szalmababa kötözgetése, a fűzfa síp faragása, a levélhajó összeillesztése vagy éppen a papírrepülő hajtogatása. Ezeket az apró, napi játékokat megrendelhető kézműves-foglalkozásokon lehet megismerni és elkészíteni.
Játékraktár – Időszaki kiállítás a Néprajzi Látványtárban
2008. március 20. – október 31.
A szekrények aljából, polcok mélyéből pincébe vagy éppen padlásra került gyermekkori játékaink a legritkábban jutnak múzeumi gyűjteményekbe. A felnőttek bútorai között olykor pusztán egy-egy mívesen faragott bölcső őrzi a gyermekvilág emlékét évtizedeken keresztül, mielőtt az ócskáshoz vagy a tűzre kerülne. A rövid ideig használt kisszék, járóka, babaágy, a házilag fabrikált faautó vagy éppen a gyékénybaba olyan, mint a mese: egyszer volt, hol nem volt, s már el is tűnik az életünkből. A Skanzen Néprajzi Látványtárában a Hetedhét játékév apropóján egy helyre gyűjtötték a múzeumba az elmúlt évtizedekben bekerült legszebb darabokat, azokat, amelyek eddig a raktárak mélyén vártak újjászületésükre.
