3 kirándulástipp az úri pompa szerelmeseinek

A vár története

Fraknó hatalmas vára messziről uralja az alatta elterülő vidéket. A középkori vár első építői a mattersdorfi grófok voltak, és ebből az időből származik az ő címerükkel díszített öregtorony és nagy torony. A XV. században kihalt a grófi család férfiága, a vár a Habsburgok kezére került, de jelentősebb építési munkálatok a várban csak 1622 után kezdődtek, amikor I. Esterházy Miklós nádor II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat. Mivel a vár a nádor örökölhető tulajdona lett, a düledező épület lassan erődítménnyé vált. Felépült egy szilárd bástyaöv, a kápolna, később pedig kincstárral és felújított lakószárnnyal bővült az épület. A főkastély kiépítését I. Esterházy Pál herceg kezdte el. Az ő nevéhez fűződik a festett udvarbelső, a barokk lovas szobor, valamint a bejárat fölé kitett 2,5 m hosszú krokodil is.

Séta a várban

I. Pál herceg nagystílűen gyűjtötte a ritkaságokat, legyen szó órákról, ezüst csecsebecsékről, egzotikus terményekről vagy éppen állatpreparátumokról, és ezeket titkos kincstárában őrizte. Akárcsak az elefántcsont filigránokat. Igen nagy megtiszteltetés volt annak idején, ha valakit a herceg leinvitált a kincstárába. Ma a várban a kincstár és a fegyvertár vezetéssel látogatható. A titkos helyiségek, az ősök csarnoka a családi festménygyűjteménnyel és a barokk ezüstbútorokkal berendezett szobák önmagukban egy gazdag és pazar korba visznek vissza, a kincsek és a látványosságok pedig tökéletes ráadás, amelyet előtte elképzelni sem tudtunk. A vár számtalan leget tart, de az egyik legérdekesebb a 142 méter mély kút, amelynek vizében 5-6 másodperccel később csobban a kút száján beöntött víz, és remekül visszhangzik.

A Hercegi hallali

Nemrég nyílt meg a Hercegi hallali című időszaki kiállítás a frissen restaurált hercegi lakosztály termeiben. A kiállítás 40 év vadászati szokásait mutatja be a hajtóvadászatoktól kezdve az egzotikus indiai vadászkalandokon keresztül a modern Esterházy-erdőgazdálkodásig. A kiállítás nem csak szenvedélyes vadászoknak nyújt érdekes időtöltést. Az Esterházy-vadasparkot ábrázoló festménytérképen percekig el lehet veszni a részletekben, akárcsak a vadorzópuska érdekességeinek felfedezésében.

Hercegi kalandor nagyvadvadászaton, harmadik terem

A kiállítás szervezői egy extra meglepetést is tartogatnak a látogatóknak. Minden teremben a múltidéző tárgyak mellett kortárs alkotások is helyet kaptak. Ezek a modern remekek nemcsak illenek a termek tematikájához, hanem humorral és játékossággal közelítenek a kiállított tárgyakhoz.

Tipp: a várban van magyar nyelvű idegenvezetés, illetve a kiállításleírások a termekben magyarul is olvashatók.

A kastély története

A kastély 1694-ben került az Esterházy család tulajdonába, és I. Esterházy Pál herceg építette át barokk kastéllyá. Az átépítés felért egy újjáépítéssel, ekkor alakították ki a pinceszintet, a régi tornyokat keskeny szobákkal vették körül, és kettős hagymakupola-tetőt kaptak. A munkálatok közel tíz évig tartottak, az épület a mai napig őrzi akkori formáját. A homlokzat színei akkoriban az utcafronton a szürke, a fehér és a rózsaszín, az udvari oldalon pedig a szürke, a kék és a fehér voltak. A mai egységes sárga színt a homlokzat csak a XIX. században kapta, de a nagy átépítést követő évszázadok trendjei csak a belső terekre hatottak. Éppen ezért az Esterházy-kastély finom harmóniában egyesíti a barokk csillogást, a klasszicista szigort és az osztrák biedermeiert.

Híres vendég a kastélyban

A kastély kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, Kelet- és Nyugat-Európa metszéspontjában, a Magyar Királyság társadalmi, kulturális és politikai eseményeinek helyszíneként történelmi jelentőségre tett szert. A kor nagyjai közül sokan megfordultak a kastélyban, de talán a leghíresebb, és akire az utókor alegszívesebben emlékszik, Joseph Haydn volt.

Haydn közel négy évig állt az Esterházy család szolgálatában, és számos művét Kismartonban komponálta és mutatta be. A kastély Haydn-terme eredetileg a díszterem volt, amelyet ma a világ egyik legszebb és legjobb akusztikájú koncerttermeként tartanak nyilván.

A kastély felfedezése

A kismartoni kastély sokféle rendezvénnyel csábítja a látogatókat, de nemcsak a zenekedvelőknek érdemes ideutazni, hanem a kastélyok szerelmeseinek is. Az impozáns kastély önmagában elegendő látvány lenne, de nem kell ennyivel beérnünk: a Haydn-terem akusztikáján kívül egyedülálló freskóiról is híres, az egykori ebédlőt felvonó köti össze a konyhával, és a déli szárny társalgói különböző stílusukkal igazi művészettörténeti kirándulást ígérnek.

Az élmény tovább fokozható a Vendégségben az Esterházy-udvarban elnevezésű kiállítással, amely betekintést nyújt a hercegi család magánéletébe. Illetve, ha már itt járunk, a kastélykápolnát, a Haydn-füvészkertet és a kastélykertet is vétek lenne kihagyni.

Tipp: az Esterházy-kastélyban van magyar nyelvű idegenvezetés, és a kiállításleírások a termekben magyarul is olvashatók. A kastély csak szervezett formában, kísérővel látogatható.

A kastély története

A legtöbbünknek Fertődről az Esterházy-kastély kovácsoltvas kapuja és mögötte a barokk-rokokó épület jut eszébe. A kastély helyén egykor 20 szobás vadászlak állt, amelyet 1762-ben Esterházy Miklós herceg építtetett főúri pompájú kastéllyá. A kastély külső homlokzatán a barokkra jellemző szinte minden díszítőelem megtalálható, és kiemelt szerepet kapott a szimmetria is: a középről induló íves karú díszlépcső az emeleti zeneterembe és díszterembe vezet. A pompát amúgy is kedvelő Esterházy Miklós udvarát a fényűzés jellemezte. Ezért érdemelte ki a Fényes jelzőt is. A hatalmas, „magyar Versailles”-ként emlegetett épület körül egy új település szerveződött, amely az Esterházyak után az Eszterháza nevet kapta, később pedig a település Fertőd része lett.

Egyszer látni kell

A kastélyhoz operaház, bábszínház, mulatóházak, lovarda és nagy kiterjedésű park kis tartozott. A kastély fénykorát 1768 és 1790 között élte, de a birtokos halálával pusztulásnak indult. A felújítási munkálatok az 1950-es években kezdődtek. Anno a 126 pazar berendezésű szoba minden látogatót ámulatba ejtett, és nincs ez másként a felújítások és restaurálások után sem. A kastélyban működő múzeum a főúri szalonok belsőépítészetét, korabeli bútorait, porcelánjait és eredeti fajanszkályháit mutatja be, de napsütéses időben érdemes egy kiadósat sétálni a kastélykertben is.

Ajánló:
Fertőd.lap.hu »
Kastély.lap.hu »
Burgenland.lap.hu »