 |
| Ács Gábor |
Ács Gábor azzal a megdöbbentő felütéssel kezdi a beszélgetést, hogy ő ma már tizenöt-húszezer forintot is sokall egy repülőjegyért, mert ennél olcsóbban is tud repülni, én meg csak nézek rá hitetlenkedve. Ám lassan hinni kezdek neki, hiszen Gábor a Figyelő újságírójaként sokszor ír a repülős utazásokról, ő a szerzője a Fapados forradalom című könyvnek, fapados hírlevelet működtet az aktuális akciókról (feliratkozni a fapadoshirlevel@yahoo.com címen lehet), és szinte minden hétvégén repül. Fapadossal. Olcsón. Ismeri a „kiszúrásokat” is, mert már vele is megesett, hogy hoppon maradt, és nem engedték fel a gépre. Az alábbiakban ő válaszol a repüléssel kapcsolatos kérdéseimre.
*1 Mitől fapados a fapados légitársaság?
Attól, hogy ez a repülés legolcsóbb formája. Ezek a cégek a lehető legkisebb költségekkel dolgoznak, emiatt képesek az áraikat a minimumon tartani. Alapvetően két modell ismeretes: az egyik alapja az, hogy oda repülnek, ahová az utas ténylegesen menni akar – e gépek a nagyvárosok elsődleges repülőterein (tehát a centrumhoz közel) szállnak le. Néhány cég azt mondja, inkább oda repül, ahová a legolcsóbb, az utas pedig úgyis jön, ha meglátja, milyen alacsonyak az árak – ezek szállnak le a másodlagos, városoktól távolabb eső reptereken. A fapadosok sokat repülnek, egy gép akár napi nyolc-tíz utat is megtesz, mindből van bevétele, ezért az üzemanyag-költség aránya viszonylag alacsony.
*2 Mennyi idővel az utazás előtt érdemes lefoglalni a fapados repülőjegyet? Mikor kapom meg azt legolcsóbban?
A cégek árazási rendszere különbözik, de általában elmondható, hogy az új jegyek piacra dobásakor, valamint egy-két hónappal az indulás előtt érdemes leginkább kutakodni. A tervezett utazás előtt egy jó hónappal általában elkezdik csökkenteni az árakat az addig nem megfelelő töltöttséget elért járatokra, ettől kezdve érdemes hetente kétszer-háromszor ránézni a cégek honlapjára, mert előbb-utóbb valószínűleg elkaphatunk egy-egy akciós árat.
*3 Jobban megéri a nyaralóhelyekre (például Mallorcára, a Costa Bravára, Krétára, Rodoszra) fapadossal repülni, mint valamely utazási iroda charterjáratával?
Többnyire igen. E járataikat „charterszerűen” üzemeltetik a fapados cégek. Most, május közepén június végére 25 ezer forintért lehet például oda-vissza jegyet foglalni a Costa Bravára az egyik fapadossal (mindig bruttó árakat mondok!), míg két hónapja ugyanezt a jegyet 60 ezer forintért vette az egyik ismerősöm. Az idei kedvencem a bolgár tengerpart, mely szintén megjárható 25 ezer forintból, nagyon szép, a szolgáltatások minősége egyre jobb, mégis, relatíve olcsó. A fapados-árak általában alacsonyabbak a charteráraknál, hiszen a hagyományos cégek, illetve az utazási irodák gyakran 30-40 ezer forint illetéket raknak a jegyárra! Hogy ebből valójában mennyit kell repülőtéri illetékként kifizetniük, az az ő titkuk…
*4 Kiválasztott célpontra keresgéljünk jegyet, vagy inkább azt figyeljük, hogy melyik desztinációra hirdetnek akciós utat?
Ha valaki több helyre is szívesen utazna, és rugalmas az időpont tekintetében, az remek helyzetben van. Én például már régóta vágyom Ciprusra, de csakis olcsón akartam eljutni oda. A SkyEurope már kinyitotta a téli ciprusi járatait, én azonnal foglaltam. A járat Bécsből indul, és oda-vissza 46 euróba került a jegy, ráadásul novemberben, amikor megyek, még 20-25 Celsius-fok meleg lehet a szigeten. Azt ajánlom, hetente egyszer-kétszer nézzük végig a honlapokat, mert mindig vannak nagyon kedvező árú jegyek. Néhány honlap elvégzi helyettünk az összehasonlítást, kalkulációt is, ilyen például a www.momondo.com, a www.skyscanner.net és a www.pelikan.hu.
*5 Átszállással távolabbi célpontok is elérhetők olcsón a fapadosokkal?
Igen, például a legnagyobb és legolcsóbb európai fapadossal, a Ryanairrel, amely Budapestről hét városba (Bréma, Frankfurt-Hahn, Glasgow, Liverpool stb.) indít járatot. Ezeket átszállással remekül kombinálhatjuk, továbbutazhatunk például Korzikára, Mallorcára, a Kanári-szigetekre vagy akár Máltára. Brémába gyakran 10-20 euró az oda-vissza út, a felsorolt célpontokra pedig akár 20-25 euróért lehet tovább utazni. Persze, a fapados átszállásos utazásban van rizikó, hiszen ha késik az első gép, akkor esetleg lekésed a másodikat, és senki sem téríti vissza a jegy árát. A reggeli gépek általában pontosak, ezekre érdemes tervezni, hiszen így csekély a valószínűsége, hogy lekéssük a másik járatot.
*6 Lehet, hogy rosszul teszem, hogy sosem utazom fapadossal nyaralni? Minden más módozat – ezek szerint – sokkal drágább…
A fapados utazásra rá kell állni fejben: azt mondod, többé nem akarsz Európán belül tízezer forintnál többet fizetni egy oda útért, és elkezded rendszeresen nézni a neten a lehetőségeket. Emellett persze az is igaz, hogy ha jól állnak a töltöttséggel, a fapadosok is lehetnek drágák, s néha a hagyományos cégek nemcsak jobb menetrendet, hanem versenyképes árat is kínálnak. Amúgy a fapadosok és a hagyományos cégek szolgáltatása között nem az a legfőbb különbség, hogy előbbieknél fizetni kell a fedélzeten a kajáért. A differencia csak akkor tűnik fel, ha valami nagyritkán elromlik, például hosszú késés vagy járattörlés van. A hagyományos társaság ilyenkor gondoskodik az utasról, a fapados viszont azt mondja: ez van, így jártál, oldd meg magad.
*7 Miért éri meg egy-egy cégnek akár 0 forintos repülőjegyet kínálni? Nem ad ez gyanakvásra okot?
Egyáltalán nem. A repülőgép üzemeltetése akkor is majdnem ugyanannyiba kerül, ha csak félig van, mint amikor telt házas a járat. A hagyományos légitársaságok az utolsó pillanatban sem igen csökkentik a jegyáraikat, ha nem telik meg egy-egy járatuk, a fapadosok viszont igen. Hiszen, ha ingyen adja egy cég a jegyet, az ügyfél a foglalás közben végignézi a rengeteg hirdetést, amelyet elé rak a rendszer. A gépen az ételt pénzért adják, de az ingyenjegyes utasok gyakran azt mondják: „Ez egy klassz légitársaság, veszek tőlük egy szendvicset és egy sört”. És a gépen is végignézik a rengeteg reklámot. A fapados cégek felismerték, hogy nem igazán a jegyértékesítésből, hanem az úgynevezett másodlagos költségekből tehetnek szert nagyobb bevételre.
*8 Tehát a földön is pénzt kérhetnek olyan szolgáltatásokért, amelyek hagyományosan ingyenesek?
Jó, ha tudjuk, hogy ma már a fapadosok többsége pénzt kér a feladott poggyászért – ezért érdemes kézipoggyásszal utazni. Egy feladott bőröndért – egy útra – 9-12 eurót is elkérnek, ráadásul nagyon szigorúan ráfizettetnek minden kiló túlsúly után. Egyes légitársaságoknál már csak az otthoni, internetes becsekkolás ingyenes: a Ryanair például a reptéri becsekkolásért pénzt kér.
*9 Van valami trükk, hogy a fapados gépekhez ne kelljen egymást eltaposva rohanni azért, hogy az ember jó helyet kapjon?
Egyes társaságok – például a SkyEurope, vagy a Norwegian – ugyanúgy leosztják az ülőhelyet becsekkoláskor, mint a hagyományos cégek, de a többségnél szabad az ültetés, ezért tényleg rohamozás van beszállás előtt. Extra szolgáltatásként néhány légitársaság bevezette az úgynevezett elsőbbségi beszállást, amely persze néhány euróba kerül. Ennek hátránya, hogyha az utasokat busszal viszik a géphez, hiába engedik fel rá elsőként az elsőbbségi beszállást megvásárolt utasokat, hiszen a többi utas is felmehet erre a buszra, és így csak az ügyességen és a szerencsén múlik, hogy ki, milyen helyet kap a repülőn. Ferihegyen én a busz jobb első ajtajához helyezkedem, és amikor kinyílik az ajtó, nem a repülő első ajtajánál felállított lépcsőhöz megyek, hanem a hátsóhoz, mert ott szinte sosincs sor. Így általában jó helyet kapok a gépen, mindenféle felár nélkül.
*10 Vannak buktatói a fapados repülésnek?
Hogyne. Például a Ryanairrel való utazáshoz rengeteg apró betűs praktikát, szabályt kell ismerni, illetve betartani (ezek angol nyelvűek). Én is pórul jártam már velük. Tudtam, de nem hittem, hogy betartják: náluk harminc perccel indulás előtt a beszállókapuban kell lennie az utasnak. Fél percet késtünk Bournemouth-ban a barátaimmal, és nem engedtek át minket a biztonsági ellenőrzésen – pedig ráláttunk a kapura, és azt még ki sem nyitották, a beszállítás el sem kezdődött, a gépünk meg sem érkezett. Ilyenkor az ember bosszankodik, s gyakran kénytelen sokkal drágábban venni egy másik jegyet a következő gépre.
*11 Mit kell tudni a jegyvásárlásról?
Az interneten, a cégek honlapján (könnyű megtalálni: általában az adott légitársaság neve+com, net vagy hu a végződése a honlapnak) lehet foglalni, és ezzel egy időben bankkártyával kiegyenlíteni a jegy árát. A későbbiekben az indulási időponton, illetve a néven csak drágán lehet módosítani. Akinek nincs internet-elérhetősége, utazási irodáknál is foglalhat fapados-jegyet, bár ezért az irodák pénzt kérnek.
*12 Jellemeznéd azokat a légitársaságokat, amelyekkel a magyarok a leggyakrabban utaznak?
A nagyvárosok központi repülőtereire jár az easyJet és a SkyEurope. Utóbbi ugyan kivonult Magyarországról, de Pozsonyból és Bécsből rengeteg olcsó útvonaluk van. Ma már fapados, magyar buszjárattal (az Orangeways-zel) körülbelül kétezer forintért ki lehet jutni mindkét városba, vagy akár fapados vonatjeggyel is, 15 euróért! A SkyEurope-on pénzért rengeteg prémiumszolgáltatás vásárolható: az, hogy hol üljön az ember a gépen, nagyon finom ételek a fedélzeten, illetve a reptéri VIP-várók használata. Főleg másodlagos repülőterekre jár a Wizz Air, illetve a Ryanair. Naponta két német városból repül Budapestre a Lufthansa „leányának” számító Germanwings, heti néhány járata van a Norwegiannek, a Sterlingnek (ez is skandináv társaság), illetve a Jet2-nak és a Clickairnek. Utóbbi az Iberia fapados „kistestvére”, az Iberiától „kölcsönzi” a reptéri beállóhelyeket is, így Ferihegy 2-ről indul, és a Budapest-Barcelona retúrjegy ára 52 eurótól kezdődik.
*13 Elbírja Ferihegy 1 a nyári fapados szezont?
Ha az indulások „elosztása” egyenletesebb lenne, akkor nem volna gond. Érdemes megnézni a www.bud.hu honlapot, és ha a gépünkkel hasonló időben több gép is indul, akkor a biztonsági ellenőrzésnél kialakuló hosszú sorban állás miatt korábban menjünk a reptérre – egyébként elegendő, ha egy órával indulás előtt kiérünk.
*14 Ugyanúgy figyelnek a műszaki karbantartásra a fapados cégek, mint a hagyományos légitársaságok?
Persze, ezen sosem spórolnak, hiszen tudják, hogy még egy komoly baleset lehetősége is a biztos csődöt jelentené számukra, mert az utasok abban a pillanatban elpártolnának az adott társaságtól. Európában egyébként még sosem volt halálos áldozatot követelő balesete fapados repülőnek, Amerikában – ahol harminchét éve üzemel fapados légitársaság! – mindössze egyetlen gép zuhant le. Rosszabb a mutató Ázsiában, ezért aki ott választja a fapados repülést, csak az ismert társaságokban bízzon.
