Az elnevezés, Al-Andalus az Ibériai-félszigetet 711-ben meghódító móroktól származik, akik mintegy nyolc évszázadon át uralkodtak a vidéken. Nekik köszönhető Andalúzia felvirágoztatása: mecsetek, paloták, fürdők sorát építették, főiskolákat hoztak létre, új növényi kultúrákat honosítottak meg, valamint továbbfejlesztették a rómaiak vízellátási rendszerét. 1492-ben a spanyol reconquista elűzte Granadából az utolsó mór uralkodót, Boabdilt, a mór kultúra és életmód azonban máig érezhetően és tapasztalhatóan mély nyomokat hagyott az andalúz városképen.
A mór és keresztény építészet izgalmas keverékére példa a granadai Alhambra, a córdobai Mezquita és a sevillai Real Alcázar. Ezek a műemlékek ugyan mór/arab alapokon nyugszanak, a későbbi korok azonban hozzátették saját védjegyüket, így például a Mezquitában, a nyugati iszlám legfőbb mecsetjének egyik részében keresztény ceremóniákat tartottak, és katedrálissá építették át, a Naszridák palotájáról híres Alhambrában pedig az V. Károly által hozzátoldott reneszánsz palotát is megcsodálhatjuk. |
Aki nem látta Granadát, nem látott semmit, tartja az ismert spanyol mondás, amely igaznak bizonyul az egész andalúz tartományra nézve. Éppen itt az ideje, hogy erről a saját szemünkkel is meggyőződjünk, hiszen az október ideális hónap Dél-Spanyolország feltérképezésére!
Ellentmondások földje
Legtöbbünknek a flamenco, a bikaviadalok és a szieszta jut eszébe Andalúziáról, azonban az 1981 óta autonóm közösség a valóságban ennél jóval összetettebb képet mutat, amely olykor nem mentes az ellentmondásoktól sem. Míg Marbellán a szépek és gazdagok, a nemzetközi „jet set” mulat, Almeríában észak-afrikai munkások robotolnak gyakran embertelen körülmények között a kilométeres fóliasátrakban, amelyek egész Európát ellátják decemberi paradicsommal és eperrel.
Mialatt az Alhambra kertjében dúsan burjánzik a növényzet, az éghajlat, a klímaváltozás és az intenzív öntözéses technológiák miatt a vidék vízhiányban szenved. Sok kisebb folyó olyannyira kiszárad a nyári hónapok alatt, hogy csak tábla jelzi a helyét. Pompás mór paloták, szigorú keresztény katedrálisok, szikár táj és a narancsfák élénk színei, sivatag és síparadicsom: ez mind Andalúzia.
Alhambra kertjében |
Flamenco & Co.
Ahogy az építészetre és a városképre, úgy az életmódra, a mindennapi életre is jelentős befolyást gyakorolt a különböző népek, vallások, kultúrák egymással, egymás mellett élése. A ma tipikusan spanyolnak tartott flamenco is ennek az öröksége. Bár mára a szórakoztatóipar is felfedezte magának, a flamenco több mint puszta folklór. A huszadik század elején a színpadokon megjelenő, látványosan bemutatott tánc mellett legalább olyan fontos az ének (cante), amely a flamenco alapját képezi, valamint a kísérő gitárjáték. A flamenco olyan művészet, amelynek jól jelzi értékét, hogy Jerez de la Fronterában külön egyetemi tanszék foglalkozik a témával. Érdemes nekünk is mélyebben belemerülnünk a „flamencológiába”, például ellátogatni a sevillai flamencomúzeumba, vagy egyszerűen csak „jó helyen lenni, jó időben” a számtalan bár és bodega spontán flamencoestjén.
A flamencóhoz némileg hasonló „sorsra jutottak” a tömegturizmus korszakában a bikaviadalok. Míg hívei szerint a toreo ember és állat küzdelmét kifejező művészet, ellenzői állatkínzásként bélyegzik meg. Tény, hogy bár egy nemrégi felmérés szerint egyre kevesebb spanyol érdeklődik a bikaviadalok iránt, mégis a kulturális tradíció olyan részének tekintik, amelyről nem mondanak le. Persze a toreón is nyomot hagy az idő: míg korábban a leölt bika húsát elárverezték, és a bevételt jótékonysági célokra ajánlották fel, mára ezt a gyakorlatot betiltották, mert a leölés módja nem felel meg az állatok levágását szabályozó EU-rendeletnek. A legrégibb arénát Rondában találjuk, de érdemes meglátogatni a sevillai Real Maestranzát is, ahol az arénához egy kisebb múzeum is tartozik.
Real Maestranza |
Bár Andalúziából nem lehet eleget látni, és legszívesebben egész álló nap csak bandukolnánk az évszázados városok falai között, vegyük át a helyiek ritmusát, és tartsuk magunkat a sziesztához. Délután fél kettő és fél öt között kiürülnek az utcák, bezárnak az üzletek, és néhány turistát leszámítva az emberek árnyékba húzódnak. Különösen érdemes a forró nyári hónapokban déli pihenőt tartani, errefelé pedig a nyár október közepéig tart!
Kulináris kalandok
A hotel vagy panzió interkontinentális büféje helyett keressünk egy kisebb bárt, vendéglőt, ahol a helyiek hagyományosan reggeliznek. Próbáljuk ki a passzírozott friss paradicsommal, olívaolajjal kínált pirítóst café con lechével (kávé és tej egyenlő arányban), vagy a lángoshoz hasonló tésztából készült churrost sűrű, krémes chocolate hechébe (forró csokoládé) tunkolva – ketten már 4-5 euróért is reggelizhetünk!
Mennyei reggeli – churros forró csokiba mártogatva |
Ebédre, vacsorára különösen jólesik a hideg andalúz paradicsomleves, a gazpacho. Még ízletesebb talán ennek kockára vágott főtt tojással és serrano sonkával meghintett córdobai változata, a salmorejo. Sevillában mindenképpen kóstoljuk meg az arab konyha örökségét, a spenóttal és csicseriborsóval készített egytálételt, az espinacas con garbanzost, Granadában pedig a spanyol omlett helyi változatát, a bárány- vagy sertésvelővel készült a tortilla sacromontét.
Top 10 látnivaló Andalúziában |
• Granada: Alhambra – a mór palotaegyüttes az UNESCO-világörökség része. • Sevilla: La Giralda – a hatalmas mór torony a város egyik legmonumentálisabb nevezetessége. • Sevilla: Maria Luisa Park – az elegáns parkból a közeli vízesés robaja is hallatszik. • Córdoba: Alcázar palotaerőd. • Nerja: cseppkőbarlang. • A Sierra Nevada hegység hófödte csúcsai. • Cabo de Gata: Európa legnagyobb vulkanikus területe, ahol különleges alakzatok, vulkánkőzetek emelkednek ki a tengerből. • Grazalema: a talpig fehérbe öltözött város a Cadizi-hegyen. • Ronda: Puente Nuevo híd. • A Gibraltári-szoros: az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert összekötő kapu a világóceán egyik legforgalmasabb pontja, híres delfinmegfigyelő hely, legismertebb látványossága a sziklán élő majompopulációja. |
Nem külön ételt, hanem mennyiséget jelent a tapa, amelyet az andalúz bárokban szolgálnak fel sör, bor vagy sherry mellé. A „falatka” lehet egy szelet tortilla, sonka, chorizzo fehér kenyérrel, olívabogyó stb. A spanyol vendéglőkben egyébként némileg elütnek a borravaló adásával kapcsolatos szokások a hazaiaktól. A szokásos 10%-os borravalót általában az asztalon hagyják az éttermet elhagyó vendégek.
Alkalmas ajándék lehet az otthon maradtaknak a kiváló minőségű baenai olívaolaj, a mézzel készült aprósütemények és természetesen „jamón, jamón”! A legjobb spanyol sonka Trevélezből vagy Jabugóból származik, a jamón ibérico de bellota elnevezésű pedig szabadon élő, makkon nevelt sertésből készült, többéves érleléssel – ára is ennek megfelelő.
Ajánlott útvonalak
Amennyiben elsősorban városnéző nyaralásra vágyunk, érdemes a legnagyobb látványosságok mentén a Granada–Córdoba–Sevilla-háromszögben gondolkodni, amelyet időnktől függően kiegészíthetünk egy Baezába, Rondába vagy Gibraltárra tett kitérővel. A sűrű programot lazíthatjuk egy-egy beiktatott fürdőnappal az Atlanti-óceánnál a Costa de la Luzon, amely némileg nyugalmasabb, mint a zsúfolt strandjairól és diszkóiról ismert Costa del Sol a Földközi-tenger partjainál. A nagy andalúz körútra érdemes legalább két hetet szánni.
Mesés díszlet – távolban a Sierra Nevada hófödte csúcsai |
Kevesebb világhírű nevezetességet, de megkapó tájakat és idilli fehér falvakat láthatunk, ha Andalúzia délnyugati részén, Vejer, Arcos de la Frontera és Ronda érintésével teszünk körutat. A természetjárás szerelmeseinek a Sierra Nevadát és környékét ajánljuk, granadai indulással, amely egyúttal alkalmat ad az Alhambra meglátogatására is.
• Praktikus tippek • |
• A látogatók számát napi ~ nyolcezerre korlátozzák az Alhambrában, és a belépőjegyeknek csak egy részét adják el a bejáratnál. Mindenképpen érdemes tehát előre, az interneten vagy utazási irodán keresztül megvásárolni a jegyeket. Online jegyvásárlás itt: www.alhambra-tickets.es »
• A vasúthálózat Andalúziában nem túl sűrű. Ha vonattal szeretnénk a városok között közlekedni, mindenképpen több időt kell az utazásra kalkulálnunk. Viszonylag költségkímélő alternatíva az autóbérlés. A kisebb spanyol cégeknek kedvezőbb ajánlataik vannak, mint a nemzetközi autókölcsönzőknek. • Ha az autó mellett döntünk, tájékozódjunk előre, hogy a szálláshely rendelkezik-e parkolóval. Ha kisebb belvárosi panziókban szállunk meg, percek alatt elérjük a helyi nevezetességeket, ellenben előfordulhat, hogy a szálláshelytől messze kell parkolnunk. A belváros szűk sikátorai ugyan romantikusak, de két autó nem fér el egymás mellett, ezért nehézkes a parkolás. Itt az is megtörténhet, hogy még navigációs rendszerrel is nehézkesen találjuk meg a panziót, mert ha elmulasztunk lekanyarodni időben, az egyirányú utcácskák labirintusában egy órába is beletelhet, míg visszatalálunk a célhoz! • Andalúzia exkluzív: egyhetes körutazás az Al-Andalus expresszel, vagy szállásfoglalás történelmi épületekben, az állami hotelláncként működő ún. paradorokban. Ennél pénztárcakímélőbb, de nem kevésbé különleges egy éjszakai séta az Alhambra kertjében, látogatás a córdobai arab fürdőben, a hammamban, avagy szabad szemmel látni Afrika partjait, például Tarifáról vagy Gibraltárról. |
Extra tippünk: még több képet találsz a szerző andalúziai útjáról képgalériánkban »
Andaluzia.lap.hu »
Sevilla.lap.hu »
Granada.lap.hu »
Andalúzhotel.lap.hu »