5+1 érdekes látnivaló, amit ne hagyj ki, ha Genfben jársz

A gyönyörű Genfi-tó már önmagában is nagy adomány, de ráadásként itt van még a megszelídült Rhône folyó, a Jura hegység hófehér mészkőszikláival, és ha még ez sem lenne elég, a tó partján álldogálva még a Mont Blanc hófödte csúcsában is gyönyörködhetünk.

Genf története szorosan összefonódott a reformáció történetével és Kálvin személyével. Az óvárosban járva mindenhol a reformáció és Kálvin életének fontos helyszíneibe botlunk. A St. Pierre-katedrális gyönyörű épülete az óváros legmagasabb pontján áll. A XII. századi alapokon épült katedrális 1536-tól protestáns templom, ahol Kálvin maga is prédikált a szószékről. A híres reformátor széke még ma is látható. A Grand Rue az óváros legjobb állapotban megmaradt utcája, ahol az antik üzletek és hangulatos kávézók mellett a város leghíresebb szülöttének, Jean-Jacques Rousseau-nak a szülőházába is betérhetünk.

Az óváros egyik leghangulatosabb tere a Place du Bourg-de-Four, mely mindig is fontos szerepet töltött be Genf életében. A középkorban a kereskedők árulták itt portékáikat, ma a genfiek egyik kedvelt találkozóhelye, ahol a XVIII. századi szökőkút mellett hangulatos teraszokon lehet múlatni az időt. Az óváros tövében, a Szent Magdaléna-templom melletti téren egy öreg körhinta szórakoztatja a gyerekeket, s varázsol igazi francia hangulatot az ódon kis térre.

Még több infó »

A Reformáció Múzeuma: www.musee-reforme.ch »

A katedrális északi tornyából fantasztikus panoráma nyílik a városra és környékére.
Belépő a toronyba: 2 CHF

Az óvárosban tett séta után érdemes egy kis pihenőt tartani a várfal tövében elterülő parkban. A Bastion park eredetileg Genf első botanikus kertje volt, melyet 1817-ben alapítottak, és ahol még ma is több mint ötven különleges fafaj található. A bejárat mellett óriássakkot játszó öregurak töltik délutánjaikat, a hatalmas fák árnyékában pedig igazán kellemes környezetben hűsölhet a megfáradt utazó. A parkban áll a város egyik legismertebb emlékműve, a több mint 100 méter hosszú Reformátorok fala, mely a reformáció nagy alakjainak állít emléket.

Genf legismertebb látványossága eredetileg nem a turisták kedvéért, hanem praktikus, vízügyi okokból született meg, a túlnyomás csökkentése volt a célja. Akkoriban talán senki nem gondolta, hogy a magasba szökő vízoszlop egyszer még a város jelképe lesz. 1866-ban még csak 30 méter magasra lövellt a vízsugár, a mai 130-145 méteres átlagmagasságát 1947-ben érte el. A szökőkút kb. 200 km/h sebességgel másodpercenként mintegy 500 liter vizet pumpál a magasba. A szökőkút a tó északi partjáról különösen szép látványt nyújt, ahogy a szivárványszínekben pompázó vízfüggönyön átsejlik a Mont Blanc hófödte csúcsa.

Genf egyik emblematikus látványossága a virágóra, mely a Jardin d’Anglais bejárata mellett található. A genfi óragyártást szimbolizáló, 4 méter átmérőjű óra hét hónapon át pompázik különböző színekben, több ezer, az évszaknak megfelelő virággal borítva. Aki különleges perspektívából szeretné látni a Jet d’Eau szökőkutat, az Angolkertből egy rövid sétával egészen a szökőkút közelébe juthat, s még az égbe törő vízoszlop hűsítő vízpermetét is magán érezheti.

Genf nyitott és toleráns város, ahol menekültek tízezrei leltek új otthonra. A város utcáin sétálgatva mintha kisebbfajta bábeli zűrzavarba keverednénk, szinte nincs olyan nyelv, amelyet ne hallanánk itt. Genfben számos nagy nemzetközi szervezet székhelye is megtalálható. Itt van például a Nemzetközi Vöröskereszt, a WHO központja is, és természetesen a genfi ENSZ-központ, a Nemzetek Palotája, mely a New York-i ENSZ-székház után a szervezet második legnagyobb központja. Az impozáns épület mérete vetekszik a versailles-i palotáéval, legnagyobb konferenciatermébe kétezren férnek be. Az épületet körülölelő 45 hektáros Ariana parkban ciprusok és cédrusok között sétálgathatunk, és a terasz legmagasabb pontjáról az előttünk elterülő tó és a nem is olyan távoli Mont Blanc fantasztikus látványában gyönyörködhetünk.
Tipp: a Nemzetek Palotájában vezetett túrák is indulnak (a belépő 10 CHF).

Bővebben: www.unog.ch »

Genf kedves elővárosába, Carouge-ba mindenképpen érdemes egy rövid kis kiruccanást tenni. A városkában hangulatos vendéglők, kávézók, nyüzsgő kis utcák és árnyas terek várják a turistákat. Carouge mai arculatát 1754 után nyerte el, amikor is a település a Szardíniai Királyság kezébe került. A várost olasz építészek tervezték, sakktábla alaprajzú utcahálózattal, alacsony, belső kertre néző, mediterrán stílusú, galériás házakkal. A Carouge ma a művészek és bohém lelkek kedvelt helye, amelyet London után szabadon Genf Greenwich Village-nek is neveznek.

Még több Genf »

Svájc.lap.hu »

Még több hasznos információ Svájcról: www.myswitzerland.com »