| A két megyénk, Fejér és Komárom-Esztergom megye területén fekvő Vértes hegység a Dunántúli-középhegység tagja, mely a mai napig zárt világot alkot. Belsejében mindössze három bájos kis település – Gánt, Vérteskozma és Várgesztes – található. A többi település, úgymint Csákvár, Csákberény, Söréd, Csókakő, Mór, Pusztavám, Bokod, Oroszlány, Környe, Tatabánya, Szárliget, Szár, Bodmér, Vértesboglár a Vértes peremén helyezkedik el. Míg a külső területek megközelítése nem okoz különösebb bonyodalmat, a belső területekről mindez nem mondható el, viszonylagos nyugalma részben ennek is köszönhető. |
A Vértes hegység izgalmas helyszínnek ígérkezik egy látnivalókban gazdag hétvégi barangoláshoz. A környék egész évben tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kínál a szép tájak, az érintetlen természet, a történelmi és kulturális értékek szerelmeseinek. Íme néhány kedvcsináló úti tipp.
A Dunántúli-középhegység egyik legszebb, legfestőibb vidéke a Vértes. Dimbes-dombos vonulatait (hegyei alig érik el az ötszáz méteres magasságot) ugyan nem szabdalják lélegzetelállító csúcsok, de azért akad itt szépség bőven.
Ősszel különösen csábító vidék ez, hiszen a kivillanó fehér dolomitsziklákat díszítő cserszömörce szemkápráztató színpompájában gyönyörködhet az idelátogató. Fennsíkját szebbnél szebb völgyek tagolják, a meredek hegyormokról pedig régi várak romjai, omladozó falak és csonka tornyok nyúlnak a most éppen aranyló ruhába öltözött lombok fölé. Akinek nincs ideje, módja, hogy bebarangolja a Vértes egész területét, az is megismerheti sokarcúságát, ha végigjárja az alábbi helyszíneket.
 |
| Az ősz színeiben pompázó cserszömörce (fotó: Pro Vértes Alapítvány) |
| Vár a rengetegben – Várgesztes |
A Vértes felfedezésére Várgesztes, az aprócska település nagyszerű kiindulópont lehet. A faluból több irányba is remek, nem túl megerőltető túraútvonalak indulnak, amelyek többsége néhány óra alatt bejárható, így kisgyerekes családok is bátran nekiveselkedhetnek a sétának. A barangolás szinte kötelező állomása a gesztesi vár, mely a Vértes hegység nyugati peremén, 404 méter magasságban emelkedik sűrű erdők ölelésében. A várhoz a faluból kövezett úton juthatunk fel.
 |
| A várgesztesi vár |
Gesztes vára – építészeti kialakítása révén – a legjelentősebb középkori építmény volt, amely a romantikus vértesi várak közül a legjobb állapotban maradt fenn, igaz, a külső várfalnak ma már csak az alapfalait láthatjuk. A Vértes többi várához hasonlatosan a tatárjárás, azaz 1242 után létesült, s feltehetőleg a Csák nemzetség tagjai építtették. Gesztes vára a történelem folyamán számtalanszor gazdát cserélt, sokáig királyi vadászkastélyként is működött. A helyreállítási munkálatok, a vár restaurálása alkalmassá tette a várat vendégek fogadására, így ma turistaszálló és étterem fogadja itt a látogatókat. (A középkori hangulatot árasztó vár remek helyszíne lehet például egy iskolai kirándulásnak.) A várudvarról induló külső lépcsőn lehet eljutni a tetőteraszon lévő kilátóra (belépődíj ellenében), ahonnan tiszta időben csodálatos kilátás nyílik a vár alatt elterülő falura, valamint a Vértes őszi színekben pompázó erdőrengetegére.
Bővebb információ: www.vargesztesivar.hu »
| Mesefalu az erdő szívében – Vérteskozma |
A varázslatosan szép környezetben fekvő település olyannyira eldugott, hogy az oda vezető útra csupán egy kisebb méretű irányjelző tábla hívja fel figyelmünket. Aki nem meregeti a szemét kellőképpen, az bizony könnyen tovasuhanhat a település felé irányt mutató tábla mellett. Egy hosszú, erdőn átvezető bekötőúton érjük el magát a települést, amely egyetlen lejtős utcából áll, amely a völgyből indul, és a domboldalra kapaszkodik fel.
 |
| Fotó: Sz. Zs. |
Az utca két oldalán gyönyörűen felújított, gondozott kertekkel körülölelt, igazi régi tornácos parasztházak sorakoznak. Bármelyik évszakban is járjunk erre, a zsákfalu egyetlen utcácskája felejthetetlen hatást gyakorol a rajta végighaladóra. Különös bája abban rejlik, hogy mindentől távol esik, nincs átmenő forgalom, egy szó, mint száz, a tüneményes falvacska mellőz mindent, ami zajos, ami nagyvárosi. Vérteskozmát teljes mértékben körülöleli a Vértes, olyannyira, hogy akármerre indulunk is el belőle, mindenhol a természetben maradunk. Ahogyan a felvéget, úgy az alvéget is a végtelen vértesi rengeteg fái zárják le.
 |
 |
Tipp: a falu felső végét elhagyva egy mintegy 7 kilométeres erdei séta után elérünk Várgesztesre, amely a következő úti célunk is lehet a Vértes megismerésében, amennyiben nem azt választottuk kiindulópontnak.
| A béke és nyugalom szigete – Majk |
A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életébe nyerhetünk bepillantást Majkon, a különleges hangulatú, erdők és tavak ölelte remeteségben. Az Oroszlány és Csákvár között, csodálatos környezetben rejtőző műemlék a közép-európai barokk építészet sajátos emléke. Az egykoron kamalduli szerzetesek lakta műemlékegyüttes, amely tizenhét cellaházból (barátlakás), templomtoronyból és kolostorból áll, Európa-szerte is kuriózumnak számít.
Az ideérkezőket egy bájos horgásztó fogadja, amelynek látványát az út minősége miatt sajnos nem kimondottan lehet élvezni. Ma idegenforgalmi célokat szolgál az épületegyüttes, ahol időszaki kiállítások, valamint a napjaikban is működő krakkói kamalduli kolostor életét bemutató tárlat látható. A gyönyörű környezetben nyaranta hangversenyeket, ősszel biofesztivált rendeznek. A remeteség csak idegenvezetéssel látogatható.
 |
| Majk (fotó: Fejér megyei Tourinform-iroda) |
|
Elérhetőség: Oroszlány–Majkpuszta Nyitva tartás: Belépődíj: |
A cellaegyüttest, templomot és apátsági épületet tartalmazó remeteség 1733–1769 között épült barokk stílusban F. A. Pilgram tervei alapján. A kerítéssel körülzárt térségben szabályos rendben, utcát alkotva sorakoznak a fehér falú, piros cserepes remetelakok. A középpontban felépült templomnak ma már csak a harangtornya áll.
Tudtad? A kamalduli remeték rendjét a lombardiai hercegi család Ravennában született utóda, a szentté avatott Romuald alapította az ezredforduló tájékán. A szigorú némasági fogadalmat tett szerzetesek szomszédaikat nem láthatták, egymással nem válthattak szót, beszélgetésre évente két alkalommal – meghatározott ünnepekkor – volt lehetőségük. A szerzetesek mindennapjaikat kertműveléssel, a termékek feldolgozásával, egyházművészeti tárgyak készítésével, valamint elmélkedéssel töltötték. A zavartalan szerzetesi élet csak nyúlfarknyi ideig, 1782-ig működhetett Majkpusztán, ekkor II. József rendeletére – mint hasznos tevékenységet nem folytató csoportosulást – feloszlatták a rendet, a kamalduli rend ekkor széledt szét. A remeteség falain kívül, a tó feletti erdőben emelt celli Mária-kápolna, amely a kamalduli remeteség előzménye volt, még ma is áll. A kápolna korábban megépült, mint a remeteség temploma, a remeték ugyanis oda jártak imádkozni, amíg nem volt saját templomuk.
Bővebben itt olvashatsz a majki remeteségről: www.majk.hu »
| Csókakő vára |
 |
| Csókakő vára (fotó: Fejér megyei Tourinform-iroda) |
A vértesi várak fennmaradt romjai közül a Vértes hegység legnyugatibb kiszögellésére épült csókakői az egyetlen, amely nem erdők sűrűjében bújik meg. A már messziről látható, de a közúti forgalomból teljesen kieső vár egykoron az alatta elterülő völgy, valamint a Győr és Komárom felé vezető út őre volt. A vár a hegység peremén, szőlőskertek szomszédságában emelkedik, méltóságot kölcsönözve a hegy lábánál elterülő, ma is élénk életet élő kis falunak, Csókakőnek.
A vár öregtornyának büszkén emelkedő maradványa, a hegyormot körülölelő, terjedelmes falai a Vértes hegység déli peremén 228 méter magasságban düledezve figyelmeztetnek az idő múlására.
Az enyhén megerőltető rövidke séta megéri a fáradságot, a vár falai mögül kitekintve ugyanis csodálatos a kilátás a Mór környéki síkságra, a Bakony vonulataira és a környező dombokra.
A Móri borvidékhez tartozó településen megízlelhetjük a község híres borát, az édes, tüzes móri ezerjót, hisz a várhoz futó, napsütötte hegyoldalon pincék, présházak sora várja a bor szerelmeseit.
Akik a vár megmászása után még magukon tartanák a túrabakancsot, megtehetik, hisz a környék bővelkedik remek kirándulási lehetőségekben. Mára a kedves kis település a falusi turizmus egyik kedvelt központjává vált, melynek népszerűségét csak tovább növeli, hogy keresztülhalad rajta az országos kéktúra útvonala.
Az országos kéktúráról bővebben itt olvashatsz: www.kektura.eu »
Megközelítés: Csókakő megközelíthető a 7-es úton Székesfehérvárig, onnan tovább észak felé a 81-es úton haladva Mór előtt térjünk le jobbra. A várhoz a főutca folytatása visz fel a kőbányáig, ahol egy hatalmas parkoló várja az autóval érkezőket, a vár felé pedig a kék turistajelzés vezet tovább.
| Szállás- és étkezéstippek a Vértesben |
Ilyenkor ősszel az idő gyakran megtréfálhat, ezért ha biztosra akarunk menni, célszerű olyan szálláshelyet választani, ahol rossz idő esetén is kellő kikapcsolódási lehetőség vár ránk. Ilyen például a Várgesztesi Villapark, mely Budapesttől mindössze 75 km-re, Tatabányától 17 km-re, a Vértes hegység ölelésében, csendes zöldövezetben, friss levegőjű erdők és gyönyörű tavak közelében található. A 25 hektáros, körülkerített parkban gazdag növényvilág, nagy zöld felületek, csend és nyugalom várja a látogatókat. A 125 házból álló villapark kitűnő adottságokkal és számos kikapcsolódási lehetőséggel rendelkezik mind a kisgyermekes családok, mind baráti társaságok számára. Az üdülőfalu területén található szubtrópusi élményfürdő még élvezetesebbé teszi a pihenést.
Gánt nevének említésekor többnyire a bauxitbányára asszociálunk, pedig a Vértes hegység csodálatos erdei környezetében fekvő kis falu remek kirándulási lehetőségeket kínál. A Vértes vendéglő és fogadó az üdülőfalu központjában várja a túrázásban megfáradt vendégeket. A vendéglő házias ízekkel és vadétel-specialitásokkal várja a családias vendéglátást kedvelőket.
A várgesztesi vár első szintjén található az egykori Lovagterem, amely ma 120 férőhelyes étteremnek ad helyet, az emeleti részen pedig a turistaszálló szobáiban pihenhetünk. A szobák cserépkályhákkal fűthetők, és fűtött vizesblokkok tartoznak hozzájuk.
A Vértes jelzett túraútvonalai itt tekinthetők meg »
