A kiállítás a magazin cikkein keresztül, emblematikus, az újságban is ábrázolt tárgyak segítségével emlékezik az elmúlt 60 évre. Megpróbálja felvillantani, hogy mitől olyan népszerű a Nők Lapja, és azt, hogy a lap egy diktatúrában is miképpen próbálta a mindennapok világát megmutatni, a hivatalos jelmondatok helyett saját gondjaikkal, örömeikkel szórakoztatni olvasóit.
A tárlat 2010. január végéig ingyenesen látogatható a VAM Design Centerben, Budapesten (VI., Király u. 26.).
A kiállítás rendezői az életmód és az életvitel sajátosan jellemző változásai alapján több korszakra osztották az elmúlt 60 évet, és a lapban megjelent cikkek egy-egy mondatával fémjelezték a „stációkat”:
I. 1949–1956
„Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján”
A Nők Lapja 1949. október 20-án jelenik meg először, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége lapjaként.
Hangvétele ugyan tükrözi a Rákosi-diktatúra szellemét, de a hivatalos lelkesedés mögött átsütnek a napi problémák is. Semmi sem jelenik meg a forradalmat megelőző erjedésről, vitákról, csak a lap szüneteltetése utal arra, hogy az országban „eget rázó” esemény zajlik.
A vitrinekben a korszak jellegzetes tárgyai jelennek meg, a többi között férfibőrkabát, svájcisapka, gyerekjáték, az Úttörő Áruház csomagolópapírja, az akkori lakásokban sorjázó szekrény vitrines része, Lenin- és Sztálin-kötetekkel.
II. 1957–1964
„Divat- és közszükségleti álomcikk a frizsider…”
A forradalom véres megtorlása után az a kádári jelmondat érvényesül, hogy „aki nincs ellenünk, velünk van”. A háborús körülmények megszűnnek, az élet valamivel kényelmesebb lesz, és a legalapvetőbb termékek a korszak végére már a polcokra kerülnek. Megjelennek a párizsi divattudósítások, „nyugati” vendégművészek látogatnak Budapestre, és legendás színházi sikerek születnek.
1959-től a főszerkesztő Németi Irén. 1964-től a címlap és néhány belső oldal is megszínesedik.
Kovács Margit-kerámia, a Pacsirta rádió és a Panni robogó „személyesíti” meg ezt az időszakot.
III. 1965–1972
„Ezek a mai fiatalok”
Németi Irén vezetésével a lap egyre népszerűbb. Először túllépik a heti 500 000-es, majd a 600 000-es példányszámot.
A korszak legégetőbb kérdése az ifjúság lázadása. Bár az 1968-as párizsi diákzendülésről keveset olvashatunk, Magyarországon is szembe kell néznünk egy, a már nem csak „jampizó”, szokatlan külsővel, hosszú hajjal és zenével tüntető fiatalokkal.
NDK-turmixgép, Sokol rádió, Fékon ing idézi a korszak ízlését. A tömegkonfekció mellett feltűnnek a magyar divattervezők világszínvonalú kreációi is.
IV. 1973–1979
„A magyarok megtanultak utazni”
1977. szeptember végén a Nők Lapja csúcsot dönt, több mint 900 000 példányban jelenik meg rendszeresen.
Az ország nemzetközi megítélése javul. Bár az élet nem olyan kényelmes, a választék nem olyan bőséges, mint Nyugat-Európában, ez az időszak a jólét korszakaként marad meg a kollektív emlékezetben.
A Kanizsa kagylófotel és a berendezett szekrénysor mellett a legendás Trapper farmer és olyan ismert kozmetikai márkák, mint az Opera és a Caola, vagy az Amo szappan segítenek feleleveníteni az emlékeket.
V. 1980–89
„Az udvarokban nem ecetfa, butik nő”
1986-ban nyugdíjba vonul Németi Irén, és Révai Valéria lesz a főszerkesztő. A lap bátrabb, politikusabb, jól tükrözve a korszak gondolkodását, hangulatát.
A politikai átalakulást azonban megelőzik a gazdasági változások, a bérházak kapualjainak, udvarainak kis helyiségeiben ajándékboltok, divat- és lakberendezési üzletek, úgynevezett butikok nyílnak.
A politikai események 1988–89-ben felgyorsulnak: 1989. június 16-án ünnepélyes külsőségek között újratemetik Nagy Imrét, július 6-án meghal Kádár János, és 1989. október 23-án kikiáltják a Magyar Köztársaságot.
A korszakot elsősorban a lapban megjelent művészeti alkotások szemléltetik: az Oscar-díjas magyar film, a Mephisto jelmezterve, Gyarmathy Ágnes grafikája vagy Hajnal Gabriella varázslatos, szemet ábrázoló kárpitja, illetve egy képzeletbeli „kifutón” ismert divattervezők modelljei, mint például Mészáros Éva, Deés Enikő és Vámos Magda.
VI. 1990–2009
„Szabadság, szerelem”
A rendszerváltozás meghozta a szabadságot. Innentől kezdve a politika háttérbe szorul a lapban, és a magánélet kérdései veszik át a primátust. Az akkori címadó cikk sem a politikával foglalkozik, hanem azzal, hogy egy anya elengedheti-e a lányát nyaralni a szerelmével…
A lap megválik addigi „gazdájától”, a Magyar Nők Szövetségétől, és 1991 februárjától beolvad a VICO sajtóbirodalomba. 2000-ben pedig a VNU Budapest Rt., a Sanoma Budapest Zrt. jogelődje vásárolja meg a VICO-t, és Molnár Gabriellát nevezik ki főszerkesztőnek.
Ez a korszak már a jelent ábrázolja, a tárgyak sem „retrók”. A többi között megtekinthetjük Lendvai Ilona magyaros vonalvezetésű kosztümjét, amelyet Diana hercegnő is megtekintett, amikor Budapesten járt.
VII. 2049
Nők Lapja 100
A Nők Lapja 2049-ben lesz 100 éves. Hogy milyen is lesz a jövő, nem tudjuk, de megpróbáljuk kitalálni a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2008-ban és 2009-ben végzett hallgatóinak segítségével.
A nőket 40 év múlva is valószínűleg hasonló dolgok fogják érdekelni, mint a maiakat. Ezért azt is elképzelhetjük, hogy miről fog szólni majd a lap. Futurisztikus ruhák és a digitálisan megjelenített, elképzelt Nők Lapja repíti a látogatót a jövőbe.
A kiállításon a 60. születésnapját ünneplő Nemzeti Tankönyvkiadó több évtizedes gyűjteményének egyes darabjai is megtekinthetők.
A kiállítást a Nők Lapja és a Budapesti Történeti Múzeum rendezte. Kurátor: F. dr. Dózsa Katalin művészettörténész, a MOME címzetes egyetemi tanára. A kurátor munkatársa: Simonovics Ildikó művészettörténész. Látványterv: Kemény Gyula és Dabasi András.
|
A Nők Lapjáról Minden magyar családban van olyan nő (és nagyon sok helyen férfi is), aki rendszeresen olvassa a Nők Lapját. A lap szeretete anyáról lányra öröklődik… A magazin az évtizedek során sok millió olvasó hasznos társa lett. Feltehetően azért, mert hétről hétre izgalmas és értékes olvasmányokat kínál, és bőven tartalmaz szolgáltató írásokat is: a testi és lelki egészség megőrzésétől a receptekig, a jogi tanácsadástól a divatig… Hétről hétre olvashatják többek között Schäffer Erzsébet, V. Kulcsár Ildikó, Szegő András, Vadas Zsuzsa vagy Grecsó Krisztián, Fejős Éva, Dobray Sarolta, Hulej Emese írásait. Állandó szerzői között országosan is ismert szerzők szerepelnek: a Nők Lapjában jelent és jelenik meg Kornis Mihálytól a Lehetőségek könyve és Müller Péter Szeretetkönyve, és a magazinban jelenik meg D. Tóth Kriszta kismamanaplója is. |
