| Koppenhága – a biciklisek Mekkája |
Kezdjük is a sort rögtön a klímacsúcs házigazdájával, a dán fővárossal, amely nemcsak a kerékpáros közlekedés, de a szélenergia-felhasználás terén is már egy lépéssel a világ előtt jár. A több mint 300 km-nyi kerékpárúton a koppenhágaiak 55%-a kerekezik rendszeresen, aki pedig nem, az előszeretettel használja az igen jól szervezett tömegközlekedési hálózatot.
|
|
A dán főváros nem kisebb célkitűzéssel vágott neki a következő 15 évnek, mint hogy a Föld első szén-dioxid-semleges városa legyen. Hogy jó úton haladnak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy átlag koppenhágai éves szén-dioxid-kibocsátása már most töredéke egy átlag amerikaiénak; az előbbi 4,5, míg az utóbbi mintegy 19 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe évente. A város egyre inkább áttér a megújuló energiahordozókra, ezen belül is főleg a szélenergia hasznosítására, ami nemcsak a futurisztikus külsejű szélturbinák, de a romantikus szélmalmok számának gyarapodását is magával hozza. Ez utóbbi nemcsak hasznos, de tökéletesen illeszkedik is a tájba, és évszázadok óta a dán hagyományok része.
Koppenhága.lap.hu »
 |
| Futurisztikus külsejű szélturbinák a város szélén |
| Stockholm – az Európai Unió zöld fővárosa |
Idén ítélték oda első alkalommal az Európai Unió Zöld Fővárosa címet, amelynek egy évig Stockholm lehet a büszke birtokosa.
A svéd főváros élenjár a környezettudatos gondolkodásban, 2050-re például teljesen függetleníteni akarja magát a fosszilis tüzelőanyagoktól. A természet szeretete és tisztelete a svéd lélek és a skandináv társadalom alapvető eleme, a svéd főváros pedig kiváló példája annak, hogyan maradhat egy vibráló metropolis is összhangban a természettel.
A 14 szigetre épült Stockholm 40%-át teszik ki a parkok, de a 30 ezer kisebb-nagyobb szigetből álló balti-tengeri szigetvilág is remek kirándulási lehetőségeket kínál, sőt Stockholm büszkélkedhet a világ első városi nemzeti parkjával is.
A stockholmiak vizeik tisztaságára is rendkívül büszkék, a főváros körüli öblök kiválóan alkalmasak fürdésre, és akár közvetlenül a királyi palota mellett is van esély arra, hogy lazac akadjon a horgunkra.
Stockholm.lap.hu »
 |
| Stockholm 14 szigetre épült |
| Vancouver – téli olimpia zöldben |
Idilli környezetben, a Csendes-óceán partján, 2000 méteres hegycsúcsok ölelésében fekszik Kanada harmadik legnagyobb városa, a 2010-es téli olimpia házigazdája, Vancouver.
|
|
Vancouver is – skandináv társaihoz hasonlóan – egy fényes zöldjövőről álmodik, és az elkövetkező évekre nagyszabású célokat tűzött ki, hogy 2020-ra a világ legzöldebb városa legyen. Jól haladnak, hisz már most Vancouver Észak-Amerika legkisebb szénlábnyomával rendelkező nagyvárosa, de vezető helyen vannak a zöldépületek és -technológiák terén is, és a tekintélyes The Economist szerint, mint ahogy már oly sokszor, 2009-ben is Vancouver volt a világ legélhetőbb nagyvárosa.
 |
| Zöldben pompázó tetőkert Vancouver egyik irodaházán |
Természetesen a téli olimpiára is zöldlelkülettel készülnek. Az olimpiai falu házainak felét például növényekkel borított, zöld tető fedi, amely sokkal hatékonyabbá teszi az épületek fűtését. A tetők másik fele pedig összegyűjti az esővizet, amelyet aztán felhasználnak, például a WC-k öblítésére, ezzel is mérsékelve a tiszta víz pazarlását. De cél az is, hogy a résztvevőket és a vendégeket szállító járművek nagy része hibrid autó legyen, és a környezettudatosság jegyében egy „Happy Earth” menüvel is készülnek majd, amely helyi termesztésű zöldségekből és gyümölcsökből készül.
Vancouver.lap.hu »
| Portland – a rózsák városa |
Az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő Portland már hosszú ideje Észak-Amerika egyik legzöldebb városa, ahol még az is megtörténhet, hogy nem egy park helyén építenek autópályát, hanem egy hatsávos autóút helyén hoznak létre egy zöldellő parkot.
Az Egyesült Államok nagyvárosai közül itt a legtöbb a kerékpáros, itt a legmagasabb a hulladék-újrahasznosítás és a megújuló energiahordozó aránya, a parkolóórák napenergiával működnek, és itt született meg az USA-ban elsőként a car-sharing (a megosztott autóhasználat) is.
 |
| A nemzetközi hírű rózsakert |
Portland a zöld területek arányában is kiemelkedik az USA nagyvárosai közül. A város 228 parkja közt van például nemzetközi hírű rózsakert, japánkert, klasszikus kínai kert, és itt található a világ legkisebb parkja, a mindössze 61 cm átmérőjű Mill Ends Park is, ahol a park alapítója szerint még manók is élnek. De nemcsak a városban, hanem a környékén is számtalan természeti csodával találkozhatunk: mint például a vízesésekkel tarkított Columbia folyó vagy a 3426 méteres Mount Hood vulkán, amely Oregon állam legmagasabb csúcsa.
|
|
| Masdar City – ökováros a sivatag közepén |
 |
| Egyelőre csak papíron létezik… |
Egy város, amely nem terheli szén-dioxid-kibocsátással és hulladékkal a Földet, mely 100%-ban megújuló energiát használ, és ahová autóval egyáltalán nem lehet behajtani. Ez Masdar City, pontosabban ez lesz, hisz a világ első ökovárosa jobbára még csak papíron létezik.
A jövő városa az Egyesül Arab Emirátusok fővárosának, Abu-Dzabinak a közelében épül, és 50 ezer embernek biztosít majd lakóhelyet. A város tervezésénél számtalan környezetvédelmi szempontot vettek figyelembe: például az épületeket és a szűk utcákat igyekeztek úgy tervezni, hogy azok már elhelyezkedésükkel is elviselhetőbbé tegyék a nyáron igen gyakori 40 fokos hőséget, de az épületek, a rájuk szerelt napelemeknek köszönhetően, a város életéhez szükséges energia egy részét is biztosítják majd. A fallal körülvett városba autóval nem lehet majd behajtani, leginkább kerékpárral, gyalog vagy a futurisztikus, villamos energiával működő, kapszulaszerű járművekkel lehet majd közlekedni.
A kritikus hangok szerint azonban Masdar egyáltalán nem lesz olyan zöld, mint ahogy azt eltervezték. Az Abu-Dzabiból közlekedő vasút nem fogja tudni kielégíteni az igényeket, ezért nagy valószínűséggel rengetegen inkább autóval érkeznek majd a város határáig. Olyanok is vannak, akik azt mondják, a projekt kiötlői jobban tették volna, ha azt a 22 milliárd dollárt, amelyet az új város létrehozására szánnak, inkább a már meglévő metropolisok – például a közeli Abu-Dzabi – ökológiai lábnyomának csökkentésére fordították volna. A kétkedő hangok és a gazdasági válság ellenére azonban Masdar City épül, és 2016-tól bebizonyíthatja, hogy az ökováros nem csak egy papíron létező fogalom.
