Nem kevés feltűnést és részben felháborodást is keltett Bécsben, hogy a szvingerklub egy művészeti produkció keretében ideiglenesen áttelepült a múzeum alagsori termeibe.
Christoph Büchel svájci művész A szexkultúra tere című installációjának keretében a múzeum alagsori kiállítási tereit részben átalakították az Element6 nevű bécsi kör számára. Így Gustav Klimt világhírű Beethoven-frízét nappal az éjszaka üzemelő klub üres helyiségein át közelíthetik meg a látogatók.
A rendhagyó kiállítás mibenlétét a hét végi megnyitóig titokban tartották. A megnyitót követően azonban néhány nap alatt parázs vita bontakozott ki az osztrák pártok között a művészi szabadság határairól és nem utolsósorban az állami finanszírozás felhasználásáról.
A múzeum szóvivője szerint a művész a társadalmi valósággal akarja szembesíteni a látogatókat, és szándékában állt társadalmi vitát gerjeszteni. Büchel egyúttal arra is emlékeztetni akar, hogy a századfordulón Klimt és Egon Schiele alkotásait is pornográfnak tartotta a közvélemény.
“Büchelt egy lapon sem lehet említeni Klimttel és Schielével” – vélekedett a konzervatív Osztrák Néppárt -, sajnálatos, hogy a magas művészi értékekkel rendelkező múzeum ezzel a tárlattal akarja felhívni magára a figyelmet. “Erkölcsi hanyatlás” – fogalmazott a jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A szociáldemokraták a művészi szabadságra utalva a védelmükbe vették az installációt, azt hangoztatva, hogy a múzeumnak jogában áll eldönteni, mire költi a támogatást.
A konzervatív vezetésű kerület illetékese a produkció bezárására szólította fel a részben költségvetési forrásból fenntartott múzeumot. “Nem csoportos szexre és sztriptízre” kaptak engedélyt a szervezők, a beadványban az szerepelt: “éjszakai klub színpaddal, szeparék és bár” – hangsúlyozta. A múzeum szóvivője válaszul leszögezte, hogy a produkció költségeit a klub belépti díjaiból fedezik.
Büchel korábbi, belső tereket megjelenítő installációi között volt már szolárium és olcsó szupermarket is.
