A Mennyei teremtmények című új-zélandi fantasyvel Jackson nemcsak Kate Winslet nemzetközi karrierjét indította be, hanem megmutatta, hogy kiválóan érti a tinédzserlányok lelkének minden apró rezdülését. Tizenhat évvel később visszatért a témához, hiszen ismét tinilányok a főszereplői, a film félig újra egy fantáziavilágban játszódik, viszont a lányok ezúttal nem elkövetői, hanem áldozatai/potenciális áldozatai egy gyilkosságnak.
Alice Sebold regényét (amely magyarul is megjelent) világszerte dicsérték, és sokan kíváncsiak voltak arra, hogy A Gyűrűk ura trilógia direktora hogyan fogja megmutatni a megmutathatatlant: Susie Salmon saját mennyországát. A tizennégy éves kislány ugyanis a meggyilkolása után nem költözik át teljesen a túlvilágra, mivel itt tartja egy befejezetlen ügy, és félig-meddig odaátról, egy saját komfortos mennyországból szemléli a valódi világ eseményeit, vagyis a családját és a gyilkosát, aki hamarosan újabb szörnyű tett elkövetésére készül. Meglepő módon Jackson nem az e világ és a túlvilág kapcsolatának ábrázolásán vagy a túlvilági fantáziaképek bemutatásán bukott el. Susie Salmon gyermekien giccses fantáziaképei csodálatosak a vásznon, de sajnos nem segítik feledni a film számos hibáját. Úgy tűnik, a több száz millió dolláros, grandiózus mozik megalkotása közepette rendezőnk elveszítette kapcsolatát a valósággal, és képtelen ábrázolni egy tragédia miatt széteső család dinamikáját. Valódi dráma helyett csak elhúzott, költőinek szánt, de csupán giccses képsorokat kapunk borzalmasan papírízű dialógusok társaságában, ráadásul a családapa szerepében Mark Wahlberg ugyanolyan hiteltelen, mint Az eseményben is volt. Amikor nem rosszfiút/kemény csávót kell játszania, Wahlberg teljesítménye halovánnyá válik, pedig a való életben ő is többgyerekes családapa, tehát lett volna honnan inspirációt merítenie.
A drámai oldal sajnos nem működik, de thrillerfronton azért Jackson szolgál egy-két paráztatós jelenettel. A mindig nagyszerű Stanley Tucci (Az ördög Pradát visel) ördögi, sablonoktól mentes alakítást nyújt vágyálmaiban élő pszichopata sorozatgyilkosként, és amikor elkezdi tervezni újabb akcióját, a nézők hátán is feláll majd a szőr (ha van, ha nincs).
A Komfortos mennyország minden pozitívuma ellenére sajnos inkább elpuskázott lehetőségként fog megmaradni az emlékezetünkben.
 Kaszás Géza ízig-vérig színész – most mégis egészen új szerepet próbál ki. » |
Rendező: Peter Jackson
Szereplők:
Mark Wahlberg
Rachel Weisz
Susan Sarandon
Stanley Tucci
Michael Imperioli
Saoirse Ronan
|
Turánszky Edinát, a Nők Lapja Cafe pszichológus szakértőjét kérdeztük arról, hogyan élnek meg a családok egy olyan traumát, mint egy kisgyerek elvesztése. „Egy közeli családtag elvesztése mindig nagy tragédia, de különösen, ha gyerekről van szó. Gyermekek halála esetén a szülők gyakran okolják magukat vagy egymást az esemény miatt. Főként akkor, ha hirtelen halálesetről (például balesetről) van szó, keresik az okot, ami ahhoz vezetett, és születnek a vádak, hogy »ha én/te, akkor nem…«. Balesetben elveszített gyerek halála miatt a szülők haragja általában a baleset okozójára irányul. Más esetekben, például ha a gyerek hosszú betegségben hal meg, az egyes szülők megpróbálják egyedül viselni a terhet, erősnek akarnak mutatkozni a másik szülő, más családtagok, a világ előtt. Vannak olyanok is, akik felveszik azt a szerepet, hogy a világ őket büntette (valami korábban elkövetett cselekedetért) a gyerek halála által. Előfordul, hogy az ilyen szülők valamiféle vezeklésbe kezdenek. A fenti reakciók nem a gyász jelei, hanem pont elterelik a figyelmet arról. Ezeknek a reakcióknak a középpontjában nem az elhunyt gyerek, hanem valaki/valami más áll. Ahol ezek a dinamikák működnek, az a kapcsolat, a család széthullásához vezet. A legfontosabb, hogy a gyászoló szülő élje meg a gyerek elvesztése következtében fellépő fájdalmat. Engedje szabadon az érzéseit, és hagyja, hogy mások osztozzanak a fájdalmában. Az eltávozott gyereket el kell engedni. A családtagoknak ki kell nyilvánítaniuk, hogy elfogadják az elhunytnak a »döntését«. Ezt megteheti minden családtag külön, de akár együtt is. A családi kapcsolatok romlásához vezet az is, ha a meghalt gyereket eszményítjük, ha ő kerül a családi történések középpontjába, ha mindenhol az ő fényképei, személyes tárgyai vannak. Ez meggátolja a gyászt, az elengedést, a kapcsolat, a család továbbfejlődését. Sok szülő a gyereke halála után rövid időn belül újabb gyermeket vállal. Ilyenkor fennáll annak a veszélye, hogy a születendő gyermekkel kívánják az elhunytat pótolni (talán még ugyanazt a nevet is adják neki). Ez súlyos teher a gyermek és súlyos csalódás a szülők számára, ami szintén a család széthullását valószínűsíti. Tanácsos ilyen esetekben szakember (pszichológus vagy pszichiáter) segítségét kérni. Az információ nagy részéhez Bert Hellinger A forrás nem kérdi, merre visz az útja című könyvét (Bioenergetic Kiadó, 2009) használtam fel.” |
Kipróbáltuk az új farmerdivatot, és potyogtak a könnyeink
Ilyen lesz a májusod a Tarot kártyák szerint
Népharagot váltott ki Schobert Lara látványos átalakulása
Visszatért hazánkba a legendás üzletlánc, újra van boltjuk itthon
Szenzációs örömhírt jelentett be Szinetár Dóra, csak úgy özönlenek rá a gratulációk
Szellemtanya lett a meggyilkolt Szilágyi István otthona
Ezért van minden ókori görög szobornak apró pénisze
